|
|
|
|
Tényleg válság volt?
|
--------------------
London, 1990. október 29. (BBC, Panoráma) - Taxisofőrök a kormány ellen a benzinválság kapcsán. De tényleg válság volt? Kétségtelen feszültséget jeleztek a helyszíni jelentések. Független politológus véleményét kerestem és felhívtam Tőkés Rudolfot, az amerikai connecticuti egyetem professzorát, hogy jólinformált, nyugati gondolkodású kiértékelést szerezzek, és azt kérdeztem tőle: tényleg válság volt?
- Én úgy vélem ez egy erőpróba volt, az első erőpróba ha úgy tetszik az új demokratikus hatalom és az ország népe között. Ennek az eredete sajnos visszamegy még májusba, amikor Antall József miniszterelnök úr bemutatkozó beszédében - én akkor ezt nagyon sajnáltam, most méginkább - nem adta elég erőteljesen az ország értésére a katasztrófális gazdasági helyzetet. A következő három hónapot a kormány ugye törvényhozással, egyebekkel töltötte el, és szeptember közepétől kezdve egyre inkább a helyhatósági választásokkal voltak elfoglalva.
A kormány eddig eléggé nagystílűen politizált, de sajnos amikor a rendeletek és az intézkedések végrehajtásáról volt szó, eddig is és a jövőben is - hacsak nem lesz valami drasztikus változás - ha úgy tetszik a továbbszolgáló szakapparátus a régi rendszerből örökölt eliteknek a rabjai maradnak.
Ez azt jelenti hogy, amíg a kormány meg nem tanul adminisztrálni és keményen ellenőrizni az utasításaik végrehajtását, addig mindig meglesz a lehetősége, hogy ilyen derült égből villám alapú döntésekre erős lesz a tömegreakció, és az mindenféle szempontból negatív lesz. (folyt.)
1990. október 29., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tényleg válság volt? - 1. folyt.
|
- Van az a nézet, hogy éppen a helyhatósági választás miatt késett meg ez a bejelentés. Nem akarták a választásnak a légkörét megrontani. Elképzelhető ez?
- Ez teljesen logikus, mert akármilyen hatalmon lévő kormány próbálja az esélyeit növelni, s miután a kormánytól függ, hogy mikor kezdeményez ilyen áremeléseket, én ezt nem tartanám kizártnak.
Azt viszont katasztrófálisnak tartom, hogy hogyan juthatott az ország odáig, hogy csak négy nap benzintartaléka van. Ki felelős ezért? Egy-egy demokráciában ezért fejek hullanak ha úgy tetszik, legalábbis átvitt értelemben. Ez megengedhetetlen és felelőtlen.
A másik fontos problémának látom - s ez a magyar demokrácia berendezkedésének mondjuk egy tüneménye -, hogy rendkívül miniszterelnök-centrikus a kormány. A miniszterelnök úr távolléte - hiszen külföldön fontos ügyeket kellett tárgyalnia -, úgy tűnik, hogy fontos döntéshozatali dolgokat megbénított és jelenleg is ugye hál Isten remélem javulni fog ő, de ettől függetlenül kórházból egy ország ügyeit nem lehet csinálni.
- Furcsa dolog, hogy egy kormány, amelyik a piacgazdaságinak vallja magát, egyszerre 60-70 százalékkal próbálja emelni a benzin árát, ami a piacgazdaságban nem történne meg. A piacgazdaságban az van, és itt is az volt, hogy fölment 3 vagy 5 százalékkal, aztán megint visszament, aztán megint. Angliában legalábbis az a helyzet, hogy most a benzin 10 százalékkal drágább, mint volt a válság előtt. Miért tudta ennyire eltájolni magát a kormány?
- Egyrészt az adott helyzet valóban az, hogy a szovjet olajszállítások üteme, hogy ennyire megbízhatatlanok lesznek, májusban még nem volt világos. Másodsorban nem volt világos, hogy a nyugati szabadpiaci árak ilyen megdöbbentően fognak emelkedni, és sok-sok mindent lehetne sorolni.
Ugyanakkor én úgy vélem, hogy itt adminisztrációs amatőrségről van szó, hiszen valóban ezt az áremelést, legalábbis egy jórészét az utóbbi 4 hónap alatt kis lépésekben meg lehetett volna oldani. (folyt.)
1990. október 29., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Tényleg válság volt? - 2. folyt.
|
Viszont harmadrészt hadd legyen szabad azt is mondani, hogy az ellenzék szeptember közepéig egyenesen a kormány megbuktatásán dolgozott. Ezt lehet kenni, lehet ragozni, de az igazság az, hogy csak október közepén, amikor az ellenzék valóban helyi hatalomhoz jutott, akkor józanodott ki mindenki, hogy a kormányt nem lehet a végletekig aláásni. Ugyanakkor ez már egy kicsit túl későn jött ahhoz, hogy az ország népe hasonló sebességgel váltson ha úgy tetszik, mint a politikai ellenzék. Szóval tragikus félreértések, rossz időzítéseknek egy sorozatáról van szó, de én nagyon bízom abban, hogy az Országgyűlés miután a dolgokat részletesen megtárgyalja, vissza fogja állítani azt az eredeti áremelést, vagy ahhoz nagyon közelálló összeget - anélkül az ország nem tud egyről kettőre jutni.
Nem láttam statisztikát például arról, hogy miből áll a benzinbevásárló turizmus. Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Ausztriából, Romániából, Szovjetunióból jönnek át emberek többek közt feltankolni. Hát meddig bírja ez az ország a szomszédságokat így támogatni? Ez egy lehetetlen helyzet.
- Addig amíg volt olcsó orosz benzin, addig ez jó politika, azután már nem.
- Ez sajnos így igaz, de ugyanakkor valakinek előre kellett volna dolgokat látni, és akik felelősek voltak azért, hogy az utolsó csepp benzinig majdnem eljutott az ország - erről a megfelelő politikai személyi következményeket le kell vonni.
- Azt mondtad, hogy sok volt a félreértés. Hogy lehetne ezt megjavítani, hogy lehetne elejét venni, hogy legközelebb ne így történjen egy ilyen jellegű folyamat, ami hát tulajdonképpen mindennapi kell legyen egy normális ország életében gazdasági válságuk idején? (folyt.)
1990. október 29., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Tényleg válság volt? - 3. folyt.
|
- Én úgy gondolom, hogy egy újfajta vitakultúrát kellene meghonosítani Magyarországon a vezető politikusok között. Ez alatt nem olyan zárt ajtók mögötti összeesküvést értek a nép ellen, hanem arról lenne szó, hogy az ellenzék a kormánnyal együtt megfontoljon bizonyos döntési lehetőségeket konzultációs alapon, de anélkül, hogy utána a résztvevők egyike vagy másika rögtön az újságokhoz rohanna az összes részletek kiteregetésével.
Tehát fel kell nőni a demokratikus politikai vezetés nagyon-nagyon terhes és súlyos feladatához - ez eddig nem történt meg. Úgy gondolom, hogy a javasolt medicína, tehát egy nagykoalíció az még rosszabb lenne, mint a betegség, amit óhajtana megoldani, hiszen egy nagykoalíció gyakorlatilag visszahozná a régi egypártrendszert, ami pedig ugye sokat nem oldott meg a következő években.
A demokráciában az embereknek kell felnőni ahhoz, hogy a felelősséget valóban komolysággal, és ha úgy tetszik hazafias tisztelettel tudják viselni. +++
1990. október 29., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|