|
|
|
|
A parlamenti pártok a VSZ-csúcsértekezletéről
|
---------------------------------------------
München, 1990. június 8. (SZER, Magyar híradó) - Megkérdeztük a hat parlamenti párt egy-egy képviselőjét: mi a vélemény pártjukban a magyar kormányküldöttség moszkvai szerepléséről és a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének tegnap kiadott közös nyilatkozatáról?
A közös nyilatkozatot egyébként a TASZSZ szovjet hírügynökség által kiadott angol nyelvű változatban ismertettük meg a megkérdezettekkel, mivel a magyar sajtóban még nem került nyilvánosságra.
Tudósítóink: Baráth Edina, Szilágyi Sándor és Tar Péter kérdezik a parlamenti pártok képviselőit.
- Orbán Viktor, a parlament Fidesz-frakciójának vezetője hogyan reflektálna erre a közös nyilatkozatra?
- Nagyon nehéz ilyenkor nyilatkozni egy dokumentumról, mert mindig amikor feltesszük azt a kérdést, hogy vajon elégedettek lehetünk-e azzal, amit a kormányzat elért és amely megtestesül ebben a dokumentumban, mindig meg kell találni azt a pontot, amihez viszonyítva az ember azt tudja mondani, hogy elégedettek lehetünk, vagy nem.
Ha a dolgot onnan nézzük, hogy ezelőtt alig másfél-két nappal Jeszenszky Géza azt mondta, hogy ki fogunk lépni a Varsói Szerződésből, valamint ha számba vesszük, hogy ez a kormányzat a kormánykoalíció gerincét alkotó párt - az MDF - milyen kommunistaellenes és oroszellenes választási kampányt vitt, a "tovaris konyec" plakátra gondolok, és így tovább és így tovább, akkor az ember azt várta volna, hogy a miniszterelnök úr nem mond kevesebbet ezen a találkozón, mint hogy bejelenti azt a véleményt, ami a a parlamentben is teljesen általánosnak tűnik, hogy ki kell lépnünk a Varsói Szerződésből. Nem az a cél, hogy a Varsói Szerződést átalakítgassuk. Nem az a cél, hogy a Varsói Szerződésnek a belső szerkezetét finomítsuk, hanem cél az, hogy Magyarország kívül legyen ezen a szerződésen. (folyt.)
1990. június 8., péntek
|
Vissza »
|
|
- A VSZ-csúcsról - 1. folyt.
|
Ha innen nézzük, erről a pontról, akkor azt kell mondanom, hogy csalódást okozó szöveg. Ha idézem, akkor arról van szó, hogy a szerződésnek a felülvizsgálata és átalakítása az, amelyet megcéloz a dokumentum, és amellyel egyetértett a magyar miniszterelnök is, ezért azt kell mondanom, hogy csalódott vagyok - ha innen nézem.
Ha onnan nézem, hogy valójában sohasem lehetett komolyan venni, hogy az ember tényleg ki akar lépni a Varsói Szerződésből, soha nem volt okom azt feltételezni, hogy el is higgyem, amit a választási kampány során mondtak, akkor azt kell mondanom, hogy tőlük még ez is szép.
- Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke:
- Több oldalról kell megvilágítanunk a dolgot. Valóban egy tárgyalás a tárgyaló felek közös megegyezését jelenti. Korántsem biztos, hogy egy tárgyaló delegáció érvényesíteni tudja a saját elképzelését és akaratát.
A másik megjegyzésem, hogy az, hogy az átalakulás konkrétan mit jelent, ez egy szabadon értelmezhető kifejezés. Ha az átalakulás azt jelenti, hogy a Varsói Szerződés, mint katonai szervezet a továbbiakban nem működik, akkor tulajdonképpen a kívánt tárgyalási pozícióban vagyunk. Amennyiben ez a katonai jellegnek csak egy módosítása, illetve csökketése, akkor tulajdonképpen nem sikerült elérni a tárgyalások jelen szakaszában a kitűzött célt.
Pártunk választási programjában egyértelműen szerepelt, hogy az ország szuverenitását attól a pillanattól tudjuk számítani, hogy az utolsó idegen katon elhagyja az ország területét. (folyt.)
1990. június 8., péntek
|
Vissza »
|
|
- A VSZ-csúcsról - 2. folyt.
|
A hosszú távú politikai céljaink között egyértelműen szerepel a Varsói Szerződés jelenlegi formájának megreformálása illetve az abból való kilépés. A politikai realitások ennek az időpontját, ütemezését, a kilépés formáját - jelentősen befolyásolják.
Az országnak és egész Európának érdeke, hogy a Szovjetunióban ne következzen be földcsuszamlás. Félek, hogy ezt mi tulajdonképpen megakadályozni nem tudjuk, ha bekövetkezik - elsőegíteni viszont tudhatnánk, és ez roppant felelősséget ró ránk.
Innen most Budapestről a tárgyaló delegáció pozícióját és lehetőségét megítélni nem lehet. Azt remélem, hogy a megérkező delegáció részletes tájékoztatást fog adni és részint a koalíciós pártok, de talán a dolog jelentőségénél fogva a parlamenti pártok együttesen végiggondolhatják a következő szükséges lépéseket.
- Bakos Istvánt, a Független Kisgazdapárt országos ügyvezető alelnökét kérdem:
- A Kisgazdapártnak a véleménye a Varsói Szerződésről az, hogy nincs önálló szuverén célja anélkül, ha nincs biztosítva a szabadsága az országnak. A Varsói Szerződés, úgy gondoljuk, korszerűtlenné vált és a nyilatkozat, amit Antall József közzétett, teljes mértékben ezt igazolta.
Nagy várakozással tekintettünk ennek a tárgyalásnak elébe. Az eredmény: egyértelmű siker. Siker azért ennyire egyértelmű, mert a Varsói Szerződés amellett, hogy korszerűtlenné vált, már így is túlélte magát, és a szovjet változások is sürgették ennek a szerződésnek a felülvizsgálatát.
A NATO-val kapcsolatos konstruktív tervvel kapcsolatban az a véleményünk, hogy az egységes Európában egységes védelmi rendszer kialakítása lenne fontos és nem szükséges külön Varsói Szerződés és nem szükséges külön NATO. Ez a nyilatkozat nagy reményeket sejtet és úgy gondolom, hogy az egységes Európa megteremtésének alapot ad. (folyt.)
1990. június 8., péntek
|
Vissza »
|
|
- A VSZ-csúcsról - 3. folyt.
|
- Az a véleményem, hogy a magyar küldöttség igen jól szerepelt. Antall József miniszterelnök mindenben - vagy majdnem mindenben - az előterjesztett szabaddemokrata országgyűlési javaslat szellemében járt el. Úgy látszik, hogy ebben a kérdésben konszenzus alakult ki a parlamentben és ez egy jelentős eredmény, amit a magyar küldöttség elért.
Természetesen a kiadott kommüniké alkalmas arra, hogy a Varsói Szerződés szükséges átalakítását a végtelenségig elhúzza - lehet ebből semmitmondó és nem meggyőző változat is. Az szükséges az eredmény megerősítéséhez, hogy a tagállamok erőteljes lépéseket tegyenek arra, hogy valóban felbontsák a Varsói Szerződést. Elég ígéretes gesztus, amely megteremti a légkört ahhoz, hogy a tagállamok távolodhassanak a Varsói Szerződéstől, és ami ezzel egyértelmű: a szovjet vezérkartól, a szovjet parancsnokságtól. Az egyes tagállamok lépései fogják eldönteni végső soron, hogy ez az eredmény tulajdonképpen mennyit ér, de nem kívánok ünneprontó lenni és voltaképpen ehhez az eredményhez gratulálni lehet.
- Katona Tamás, külügyminisztériumi politikai államtitkár, MDF képviselő:
- Úgy érzem, hogy nem volt eredménytelen ez a moszkvai út. Mindenesetre a magyar küldöttség volt az, amelyik a leghatározottabban képviselte a teljesen helytálló álláspontot, hogy a Varsói Szerződés bizonyos értelemben túlélte magát. A magyar küldöttség tárgyalásokat kezdeményezett a Varsói Szerződés szervezetének és a magyar tagságnak a felülvizsgálatára. (folyt.)
1990. június 8., péntek
|
Vissza »
|
|
- A VSZ-csúcsról - 4. folyt.
|
Eleve nem azt kértük Moszkvában, amit az eredeti okmány javasolt, hogy hogy lehetne demokratizálni a Varsói Szerződést, hanem a teljes átalakítását, mindenekelőtt azt, hogy a katonai szervezetét fel kell számolni. Erre egy bizottságot fel is állítottak.
A Magyar Köztársaság arra törekszik, hogy minél hamarabb helyreálljon teljes szuverenitása a Magyar Honvédség felett. Mi a parlamenten belül létrehoztunk egy olyan vegyesbizottságot, amely ennek a nehéz kérdésnek - a Varsói Szerződésből való kiválásnak - a politikai, jogi és katonai feltételeit megvizsgálja, ugyanúgy jön létre most egy különbizottság nagykövetekből, amelyik tökéletesen át fogja alakítani ezt a Varsói Szerződést. Még az is elképzelhető, hogy ez a Varsói Szerződés meg fog szünni. A geográfia, a gazdasági egymásra utaltság - sőt, bizonyos értelemben a gazdasági függő helyzet meg fog maradni.
Nem arra volt szükség Moszkvában sem, hogy nagyokat mondjunk. Antall József világosan megmondta, hogy magyar szempontból kívánatos a szervezten belüli katonai együttműködésnek a jövő év során történő teljes felszámolása. Ezért jön létre ez a különbizottság. Szerintem ez a legfontosabb eredmény.
Úgy érzem, hogy kedvezőbb az eredmény, mint amire számítottunk - kedvezőbb a fogadtatás, mint amire számítottunk. Keményebb ellenállást gondoltunk orosz részről és kevesebb támogatást a többiek részéről. A többiek azonban gyakorlatilag a magyar követelések mögé felzárkózva, ha úgy tetszik a magyar tűzön sütötték meg a maguk pecsenyéjét. Ez szintén egyfajta érdeme volt ennek a meglehetősen határozott magyar állásfoglalásnak. Egy gyakorlati célt kell megoldani, egy gyakorlati célt kell megközelíteni és ez csak a tárgyalások során derül ki - a válaszokból derül ki, hogy mikor mit engedhet meg magának egy kormány. Úgy látjuk, hogy a meglehetősen határozott magyar fellépésnek voltak eredményei, nemcsak Magyarország számára. (folyt.)
1990. június 8., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A VSZ-csúcsról - 5. folyt.
|
- A Szocialista Párt abból indul ki, hogy a kelet-európai változások új helyzetet teremtettek a Varsói Szerződés szervezete számára, amely közismerten egyrészt a nyugati fenyegetés mítoszára, másrészt a nemzeti érdekek alárendelésére épült. Új helyzetet jelent ezentúl az is, hogy Európában napirendre került egy összeurópai biztonsági rendszer kiépítésének a lehetősége. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a Moszkvában elfogadott dokumentumot, akkor azt mondhatjuk, hogy az pontosan tükrözi ezeket a változásokat, illetve az ezzel összefüggő új ígényeket, hiszen célul tűzte a szervezet jellegének, aktivitásának, rendeltesének a felülvizsgálatát. Ez nagyon lényeges, hogy nem a - korábbi szóhasználattal élve - a további tökéletesítést tűzte célul, ami mint tudjuk a gyakorlatban semmit nem jelentett, hanem ténylegesen egy alapvető vizsgálatot. Ezentúl állást foglalt a NATO-val a kapcsolatok fejlesztése és a helsinki folyamat intézményesítése, egy egységes európai, gazdasági és jogi térség megteremtése mellett.
Ami a magyar delegáció tevékenységét illeti, én úgy gondolom, hogy pontosan képviselte azt a közös álláspontot, ami a hat parlamenti párt között ezekben a kérdésekben kialakult és figyelembe vette a realitásokat is.
Teljesen egyetértek azzal, amit Antall József miniszterelnök úr ott egy nyilatkozatban mondott, hogy persze könnyebb idehaza a parlamentben nagyokat mondani, mint ott kint ezt az álláspontot érvényesíteni. Hiszen figyelembe kell venni azt is, hogy a Varsói Szerződésnek legalább négy tagállama a szervezet további fenntartásában mutat, egyenlőre legalábbis, érdekeltséget és a szervezetnek vannak bizonyos funkciói, így: a bécsi tárgyalásokon való részvétel, a térség biztonságának a garantálása. Több tagállam van, aki úgy gondolja, hogy az összeurópai biztonsági rendszer kiépítésében is szerepet kell, hogy játszon a Varsói Szerződés szervezete - így tehát nem lehetett reálisan célul tűzni olyasmit, hogy Moszkvában mondják ki a szervezet feloszlatását. (folyt.)
1990. június 8., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A VSZ-csúcsról - 6. folyt.
|
- A témához még annyit, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter Moszkvában folytatott tárgyalásain megerősítette: Magyarország kivonja haderejét az egyesített erők parancsnoksága alól és nem vesz részt a Varsói Szerződés idei hadgyakorlatain. +++
1990. június 8., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|