|
|
|
|
Baker - Kissinger tanulmányáról
|
(Kéri Tamás) München, 1989. április 5. (SZER, A mai nap) - Néhány nappal ezelőtt nagy port vert fel Baker amerikai külügyminiszternek az a bejelentése, hogy a kormány tanulmányozza azt a Kissinger, volt külügyminisztertől származó elképzelést, amely szerint Washington és Moszkva új megegyezést dolgozhatna ki Kelet-Közép-Európára vonatkozóan. Brzezinski volt nemzetbiztonsági tanácsadó óvott attól, hogy az Egyesült Államok egy új jaltai egyezményei pecsételje meg a kelet-közép-európai népek sorsát. Ha Baker külügyminiszter tíz nappal ezelőtt kísérleti léggömböt kívánt felereszteni, amikor némi fenntartásokkal bár, de tanulmányozásra méltónak ítélte Henry Kissinger kelet-európai javaslatát, akkor a kísérlet elérte célját. Hiszen azóta - úgy tűnik - a fél világ mással sem foglalkozik, mint a léggömb- célpontra lövögetéssel. Tegnap újra Carter elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Zbigniew Brzezinski vette át a tulajdonképpen soha át nem engedett szót, ezúttal Bécsből, ahol is óva intette az amerikai kormányt bármiféle szuperhatalmi megállapodástól vagy arra való törekvéstől maguknak az érdekelteknek a feje fölött. A röviden csak új Jaltának becézett és így eleve kárhozatra ítélt javaslat részletei még csak nem is ismeretesek. Baker tálalásában lényegében ugyanis így hangzott: Washington folytasson tárgyalásokat Moszkvával. Ezeknek a célja: a Szovjetunió egyezzen bele a térség feletti uralma enyhítésébe, lazításába, cserébe azért, hogy a Nyugat nem kísérli meg a helyzet olyan kihasználását, amely fenyegetést jelentene a Szovjetunió számára. Aligha kétséges, hogy a reálpolitikáról egykor oly mélyen szántó értekezéseket író Kissinger tarsolyában ennél sokkal átfogóbb és nagyobb szabású rendezés lehetett. Legalábbis Baker csakis egy kelet-európai tervre tett utalást. Brzezinski helyenként árnyaltan fogalmazott, például amikor kijelentette: nyilvánvaló, hogy a téma nem formális megbeszéléseknek a tárgyát képezheti Washington és Moszkva között, amely során még egy jövőbeni Európának a képe is vita tárgya lehet. Formálisan azonban csakis az érdekeltek, tehát a nyugat- és a kelet-európaiak bevonásával, és ezért a két szövetség közötti tárgyalások során lenne helyes a témáról beszélni. Ahogyan azonban azt Kissinger tálalta, vagy ahogy azt a nyilvánosság felé értelmezték, az egész javaslat pontosan a kívánttal ellentétes hatást váltotta ki, hiszen - mondta - éppen a szimbolikus elemek, így magának a szuperhatalmak közötti alkunak az ötlete egy új Jaltának a rémképét idézi fel. Ami azt illeti, nemcsak Brzezinskiben, hiszen például a Washington Post szerint magukat megnevezni nem kívánó külügyminisztériumi szakértők - úgymond - rémült döbbenettel reagáltak a Kissinger-tervre. Egyesek azért, mert szerintük ostobaság lenne olyan megállapodásra törekedni a Szovjetunióval, amely állandó jelleggel szovjet uralom, szovjet ellenőrzés alá rendelné a térséget, pontosan akkor - írja a Post -, amikor egyes kelet-európai országok már élénk tempóban mozognak a nyugati típusú politikai és gazdasági elvek felé. Brzezinski mindezért egy olyan új európai biztonsági keret létrehozására hívott fel, amelyben a keleti blokk politikai, gazdasági és társadalmi reformjai sem Moszkvát, sem Washingtont nem fenyegetnék. Hiszen ebben a keretben Moszkva formálisan is érvénytelennek kellene nyilvánítsa a Brezsnyev-doktrinát. Mint ahogy a kereten belül egyértelműen szögeznék le: sem a Varsói Szerződés, sem a NATO nem tekinti magát a politikai és ideológiai kontroll bármiféle eszközének. Brzezinski, aki jelenleg itt New Yorkban, a Columbia Egyetemen tanít, abból az alkalomból tartózkodik egyébként most Bécsben, hogy legújabb könyvének a témájáról tartson előadást. A könyv címe: A grandiózus kudarc, a kommunizmus születése és halála a XX. században. +++
1989. április 5., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|