|
|
|
|
A kelet-európai és a szovjet változások
|
München, 1989. március 14. (SZER, A mai nap) - Zbigniew Brzezinski lengyel származású Kreml-szakértő a New York Times hasábjain fejtette ki véleményét a Szovjetunióban és a Varsói Szerződés többi tagállamában tapasztalható politikai és gazdasági változásokról. Ezekre a Nyugatnak új politikával kell válaszolnia - Az egykori amerikai elnöki tanácsadó véleményét New York-i tudósítónk, Kéri Tamás ismerteti: - A Bush-kormány az elnöki beiktatás óta végez beható munkát a Szovjetunióval folytatandó további fegyvercsökkentési tárgyalásokról, az azokon elfoglalandó amerikai álláspontról. Mindezt egy olyan nagyszabású felmérésnek a keretében, amely Amerika szovjet-, illetve kelet-európai politikájának az újra meghatározását is célozza. A kormányon belüli vita persze nem folyik légüres térben. Hogy mennyire nem, annak egyik legújabb megnyilvánulása egy jelenlegi kívülállónak, Zbigniew Brzezinskinek, Carter elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójának a cikke a New York Timesban, amely már a kezdetben is markánsan tömör. A szovjet világ általános válsága a Kelet és a Nyugat közötti viszonyt illetően a nyugati vonalvezetést is befolyásoló új, döntő fontosságú realitás - szögezi le Brzezinski. A reagálás erre a válságra egy átfogó és hosszú távú nyugati stratégiát igényel, ilyen azonban nem létezik. Létezik viszont ehelyett egy zagyva szó és beszédhalmaz különféle gyors, félkész megoldásokról. Egyesek valóságos hiteltömeget kívánnak zúdítani a Keletre azzal a céllal, hogy a szeretetre méltó Gorbacsovot és politikáját megmerítsék attól a mocsártól, amelybe a Szovjetunió és a kelet- európai szovjet típusú rendszerek süllyednek. Mások meg egyenesen a reálpolitika hagyományainak megfelelően egy újfajta Jaltát, egy Kelet-Európáról kötendő új szovjet-amerikai alkut szorgalmaznak. Brzezinski szerint egyik megközelítés sem felel meg a probléma jellegének, hiszen a napirenden forgó kérdés nem a peresztrojka, de még csak nem is Gorbacsov közvetlen jövője, hanem a sztálinizmus rendszeresített terrorján és a leninizmus egy párti hatalmi monopóliumán alapuló szovjet típusú rendszer általános és alighanem immár végleges hanyatlása. Brzezinski felsorolja ennek a krízisnek néhány jelenségét, így a történelmi optimizmus elvesztését, a gazdasági válság mélyülését, a nemzeti, nemzetiségi konfliktusok kiéleződését és így tovább. Megállapítja: a visszahúzó politikai erők keményen szervezkednek. Lengyelországban és Magyarországon kísérletet tesznek ugyan valamiféle kontrollált pluralizmus rendszeresítésére, de még mindig nem szakítanak a politikai és gazdasági uralom egy párti monopóliumából. Csehszlovákiában és Romániában közben a gorbacsovi reformokkal szemben mereven ellenséges diktatúrák alatt a tömegek egyre nyugtalanabbakká válnak. Vagyis a külső szovjet birodalom felbomlik, a belső birodalom meg szétmorzsolódik. A leninizmus megőrzése a sztálinizmus elvetésével egyszerűén nem működik. Gorbacsov persze tudja ezt, hiszen ezért kezd decemberi ENSZ- beszédében fegyverszünetet, a számára vesztésre álló hidegháborúban. A létrejött langyos fegyverszünet azonban bármikor felborulhat és a szovjet válság robbanásba torkollhat. Hogy a Nyugat ezzel a helyzettel szembenézzen, ahhoz elsősorban két dolgot kell szem előtt tartania. Először is, még a látszatát is kerülnie kell annak, hogy vagy egy új, a kelet-európaiak feje fölött megkötendő Jaltát keres, vagy, hogy a NATO szárnyait akarja kiterjeszteni Kelet-Európára. Ehelyett, ahogyan Kelet-Európa fokozatosan bontja le szovjet típusú rendszereit, a két szövetségnek kell tárgyalnia a tankmentes, meg fokozatos csapatlétszám-csökkentési övezetek létrehozásáról. Így, végül is maga a NATO meg a Varsói Szerződés válhat a meglévő területi elrendezés biztonságának a keretévé, de úgy, hogy a Varsói Szerződés többé nem lesz a szovjet ideológiai ortodoxia térségbeli eszköze. Másodszor, az új kelet-nyugati biztonsági egyezmények tárgyalásával párhuzamosan kell törekedni arra, hogy a Keleten valóban lényegbeli változások menjenek végbe. Ennek biztosítása nélkül önteni a pénzt nemcsak pocsékolás lenne, de ráadásul még hátráltatná is az elkerülhetetlen alapvető reformok megvalósítását. Brzezinski cikkének lényege: valamit, valamiért. Igen, lehet beszélni segélyekről, hitelekről, de csakis és mindig valamiért: konkrétumért, szándékos haladásért, mint például egy szabadabb ármechanizmus bevezetése, na és a valódi politikai választási szabadság létrehozása felé. A Nyugatnak tehát - fejezi be fejtegetéseit Brzezinski - létre kell magában hoznia a stratégiai akaratot egy nagyszabású erőfeszítésre, amelyen belül gondosan párosítja minden egyes lépésnél a nyugati segítséget, a valódi pluralizmus felé tett gyakorlati cselekedetekkel. +++
1989. március 14., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|