|
|
 |
|
 |
Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai (1. rész)
|
1990. szeptember 27., csütörtök - Az Országos Választási
Bizottság csütörtöki ülésén - a korábbi tapasztalatokból kiindulva -
ismét szükségét érezte, hogy elvi állásfoglalásban tisztázza: a
szeptember 30-ai választásokon mely szavazatok tekintendők
érvényesnek, és melyek nem. Tette ezt a helyi, területi választási
bizottságok munkájának megkönnyítése, az egységes szavazatszámlálási
gyakorlat kialakítása érdekében, és elkerülendő az esetleges
kifogások alapján az újabb és újabb szavazatszámlálásokat.
Az elvi állásfoglalás egyébként márcsak azért is szükséges, mert
a választási törvény két rendelkezése látszólag ellent mondhat
egymásnak. Az egyik ugyanis kimondja, hogy a jelöltre, illetőleg a
listára szavazni a jelölt, illetve a párt, társadalmi szervezet neve
mellett elhelyezett körben, két egymást metsző vonallal lehet. A
másik szerint pedig érvénytelen lehet az a szavazat, amelyből nem
lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a választópolgár kire,
illetőleg melyik listára szavazott. Ezt a látszólagos ellentmondást
feloldva az OVB úgy foglalt állást: érvényesnek kell tekinteni
minden olyan szavazatot, amelyből a választópolgár akarata
egyértelműen megállapítható, még akkor is, ha akaratát nem a körben
elhelyezett, két egymást metsző vonallal fejezte ki.
Az OVB döntött arról is, hogy - a Magyar Szocialista Párt
felkérésének eleget téve - napokon belül kiállítja Suchman Tamás és
Tabajdi Csaba országgyűlési képviselői megbízólevelét. Ismeretes,
hogy Huszár Tibor és Ormos Mária, a Szocialista Párt országos listán
megválasztott két országgyűlési képviselője mandátumáról lemondott.
Mivel mindketten országos listás képviselők voltak, helyükre erről
az országos listáról állíthatott a párt új képviselőket. Ezért az
Országos Választási Bizottsága feladata megbízóleveleik kiállítása.
Az Országos Választási Bizottság foglalkozott azzal a bonyolult
helyzettel is, amely Veszprém megyében állott elő. A Veszprém Megyei
Tanács ugyanis január 1-jével Pálkövét Révfülöphöz csatolta. Az
Alkotmánybíróság határozata azonban ezt a döntést törvénytelennek
minősítette. Ezeken a településeken tehát a jelöltállítás a
törvénytelen helyzet alapján történt meg. Az Alkotmánybíróság
határozata viszont a jelöltállítás lezárása és a választás között
született, s ennek alapján Pálköve újra Kővágóörs községhez
tartozik. (folyt.köv.)
1990. szeptember 27., csütörtök 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|