|
|
 |
|
 |
A privatizáció nehézségei
|
-------------------------
München, 1990. augusztus 31. (SZER, Magyar híradó) - Az
eljövendő évek talán legfontosabb kérdése, hogy miként lehetne
lebontani az állami tulajdont, hogyan lehetne privatizálni,
magánkézbe adni a gazdálkodás egységeit. Ezen belül külön gondot
jelent az egykori államosítások helyrehozása, a reprivatizálás.
Rádiónk gazdasági szakértőjével, Vadász Jánossal erről beszélgetek.
- A kormánynak szemlátomást nincsen egyértelmű álláspontja a 40
évvel ezelőtt kártérítés nélkül államosított tulajdon visszaadása
ügyében. A kérdés is voltaképpen a Kisgazdapárt vitatott
földprogramja kapcsán merül fel, s elég későn. Mi lehet ennek a
magyarázata? Véleményed szerint mit kellene itt tenni?
- Itt a kormánynak dilemmái vannak - mint annyi másban is.
Egyrészt a kormány, és egyébként az ellenzék is, nagy súly helyez a
jogállam kiépítésére és következetes érvényesítésére. Ez pedig azt
indokolja, hogy a 40 évvel ezelőtt jogtalanul elvett tulajdont
vissza kell adni a régi tulajdonosnak, vagy az örököseinek. Ez
azonban nagyon gyakran, vagy talán az esetek többségében is nem
oldható egyszerűen meg. Mert meglehet, hogy a régi üzem, vagy üzlet
már egyáltalán nem létezik, valami egész más van a helyén, vagy
lebontották. Tehát fizikailag nincs mit visszaadni. Vagy a helyén
van, de jelentősen kibővült, modernizálták, és sokkal többet ér,
mint az, amit 40 éve elvettek. Vagy működik, de történetesen már
megvásárolta, és jóhiszeműleg megvásárolta egy hazai vagy külföldi
magánvállalkozó időközben. Vagy megvan az üzem, de óriási adósság
terheli.
MDF tehát azt modnja - a Kisgazdák itt mást mondanak, ők arra
hajlanak, hogy vissza kell adni -: nem adják vissza fizikailag a
tulajdont, de kártérítést adnak a régi tulajdonosoknak. Valószínűleg
úgy, hogy a kártérítás erejéig kaphatnak majd részvényeket, nem
feltétlenül annak a cégnek a részvényeit. Részvényeket, amikor ezek
kibocsájtásra kerülnek. (folyt.)
1990. augusztus 31., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|