|
|
 |
|
 |
Szovjet nagykövetek - LT-bizottság
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. április 12. csütörtök (MTI-tud) - A szovjet
Legfelsőbb Tanács történetében először került sor arra, hogy a
parlament külügyi bizottsága nagykövetek kinevezését vitassa meg. A
csütörtöki bizottsági ülésen a parlament és a külügyminisztérium
közötti kapcsolatok új korszakáról beszéltek, s tíz nagykövet
személyét vitatták meg, köztük a leendő budapesti nagykövet, Ivan
Aboimov jelenlegi külügyminiszter-helyettes személyét is.
Washingtoni nagykövetnek Alekszandr Besszmertnih első
külügyminiszter-helyettest ajánlották, míg Jurij Dubinyin eddigi
washingtoni misszióvezető a párizsi nagykövetség irányítását veszi
át. A Szovjetunió ENSZ-képviselőjének Julij Voroncov első
külügyminiszter-helyettest ajánlották, Olaszországba pedig Anatolij
Adamisin külügyminiszter-helyettes utazik. Prágába a jelenlegi
svédországi nagykövet, Borisz Pankin megy át. Lengyelországba Jurij
Kaslev eddigi különleges megbizatású nagykövetet nevezik ki, míg
Romániába az eddigi belgiumi nagykövet, Feliksz Bogdanov megy át. A
bonni nagykövetség élére Vlagyimir Tyerehov külügyminisztériumi
főosztályvezető kerül, s változik a berlini nagykövet személye is,
ide Gennagyij Sikin megy át Ausztriából.
Jelentős diplomáciai váltásról van szó, hiszen a nagyköveti
személycseréken túlmenően négy külügyminiszter-helyettes kerül most
misszióvezetői beosztásba. Alekszandr Belonogov eddigi
ENSZ-képviselőt és Julij Kvicinszkij bonni nagykövetet
külügyminiszter-helyettessé nevezték ki. A többi felmentett
nagykövetet, köztük az SZKP KB-tag Jakov Rjabovot (Párizs),
Vlagyimir Brovikovot (Varsó) és Jevgenyij Tyazselnyikovot (Bukarest)
nyugdíjazzák.
A személycserék jelzik, hogy a szovjet vezetés nem mindig volt
elégedett a meglehetősen fontos helyen lévő nagykövetségek
munkájával - sokat bírálták például a bukaresti missziót a decemberi
romániai forradalomról adott információi kapcsán -, s igyekszik a
konzervatív vezetőket háttérbe szorítani: Brovikov például a Mihail
Gorbacsovot jobbról támadó, a KB-üléseken elhangzott éles
kirohanásairól vált ismertté a közvélemény előtt.+++
1990. április 12., csütörtök 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|