|
|
 |
|
 |
Aboimov-interjú - AiF (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - A Szovjetunió
és a kelet-európai szövetségesek viszonyának múltjáról, várható
alakulásáról adott szokatlanul őszinte, keményen önkritikus interjút
Ivan Aboimov szovjet külügyminiszter-helyettes az Argumenti i Fakti
című szovjet hetilap legújabb számának.
- A Szovjetuniót a II. világháború után saját biztonságának
szavatolása vezérelte. A hidegháború beköszöntével a kor logikájának
megfelelően egyfajta ,,biztonsági övezet,, megteremtése volt a cél -
kezdte a beszélgetést Aboimov. Később - folytatta - a Szovjetuniónak
szerepe volt abban, hogy a térség országainak fejlődésében háttérbe
szorult az egyes országok nemzeti jellege, s áttértek a szocializmus
egy kaptafára történő építésére, ami a szocialista építés szovjet
modelljének másolását jelentette.
- Sok ország számára a fejlődés választott útja idegen volt, nem
felelt meg a nemzeti sajátosságoknak, ráadásul nem volt hatékony sem
a politikában, sem a gazdaságban - tért rá Aboimov a tavaly történt
gyors fordulat okaira. A térség országainak összehasonlítása a
nyugati szomszédokkal nem a szocializmus javára dőlt el. - A
gazdasági fejlődés stagnálása, az életszínvonal süllyedése, a széles
demokratikus szabadságjogok hiánya a lakosság növekvő
elégedetlenségét váltotta ki, s mindez elháríthatatlan válsághoz
vezetett.
Aboimov a térség egyes országaiban most felerősödő
szovjetellenes megnyilvánulásokat is történelmi összefüggésekbe
ágyazva vizsgálta. Emlékeztetett rá, hogy a gyökerek mélyek:
Oroszország háromszor is részt vett Lengyelország feldarabolásában,
mint ahogy részese volt az 1848-as magyarországi forradalom
leverésének is. Mindez nem maradt hatás nélkül ezen országok
népeinek történelemtudatára.
A II. világháború felszabadítója iránti hála érzésébe
jelenkorunkban keveredtek egyéb érzelmek is: él még az emléke az
1968-as csehszlovákiai beavatkozásnak. A gazdasági és egyéb gondok a
térség országaiban összekapcsolódnak velünk, vagy az általunk
folytatott ,,egyeztetett politikával,, - mondta a szovjet diplomata.
(folyt.)
1990. február 19., hétfő 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|