|
|
 |
|
 |
Augusztus 2O-i ünnepségek (31.rész)
|
A misét celebráló Paskai László biboros, Magyarország primása,
esztergomi érsek szentbeszédében hangsúlyozta: az idei ünnep
sajátossága, hogy több mint négy évtized után, a régi hagyományoknak
megfelelően körmenetben kísérhetik a hívők a Szent Jobbot Budapest
utcáin. A körmenet nem csupán egyházi szertartás, hanem egyben a
magyar nép hódolata is első királya előtt, hiszen a Szent Jobb
nemcsak egyházi, hanem nemzeti ereklye is. Emlékeztetett arra, hogy
az utolsó körmenetet 1947-ben Mindszenti József bíboros,
hercegprimás vezette, aki kijelentette, hogy Magyarország ezeréves
múltja Szent Istvánban testesül meg legkifejezőbben. A magyar nép
büszkén őrzi a Szent István-i hagyományokat a családban, a
társadalomban. A 42 évvel ezelőtt elhangzott megállapítás ma is
aktuális - tette hozzá a prímás, majd arról szólt, hogy az
államalapító a magyar nép apostola volt, aki népét a kereszténység
felvételéhez segítette. Szerzeteseket, igehirdetőket hívott az
országba, törvényben biztosította a keresztény hit terjesztésének
eredményességét.
Paskai László kiemelte: büszkén őrizzük a királytól kapott
legnagyobb és időtálló értéket: a nemzet építésének
felelősségtudatát. A továbbiakban kijelentette: mai életünk sokféle
társadalmi változása, a megújulás egyik fontos összetevője az
emberek erkölcsi magatartása, tisztessége, felelősségtudata. Ez az
erkölcsi alap a nemzet életének, történelmi távlatának is igazi
belső tartalma. Végül felhívta a figyelmet a határainkon kívül
élőkre, az erdélyi magyarokra is, akik magyarságuk miatt szenvednek,
s akik érdekében cselekedni kell.
A liturgia úrfelmutatással, illetve áldoztatással folytatódott,
majd elindult az országos Szent Jobb körmenet. A Szent István
tér-Guszev utca-Arany János utca-Bajcsy-Zsilinszky út-Szent István
tér útvonalán elhaladó menetben ott voltak a magyar állami élet
vezető személyiségei, a diplomáciai képviselet számos tagja, a
különböző - női és férfi - szerzetesrendek, a papság képviselői. A
menet közepén haladt a Szent Jobb, mögötte a bíboros főpásztor.
A körmenet befejezése után a nemzeti ereklyét ismét
visszahelyezték őrzési helyére, a bazilika Szent Jobb kápolnájába.
(folyt.köv.)
1989. augusztus 20., vasárnap 20:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|