|
|
|
|
Grósz Károly megbeszélései - A szaktanácsadó tájékoztatója (1. rész)
|
1989. május 12., péntek - Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a nemzetközi kerekasztal-konferencia résztvevői tiszteletére adott fogadáson jó hangulatú beszélgetést folytatott több párt képviselőjével. A véleménycseréről Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai szaktanácsadója elmondta: valamennyi küldöttség elismerően szólt az MSZMP kezdeményezéséről, arról, hogy sokoldalú tanácskozást tartsanak Európa jövőjéről. Többen a párt politikai bátorságát, találékonyságát emelték ki. A konferencia eddigi munkája alapján úgy nyilatkoztak, hogy érdemes volt eljönni Budapestre, hasznosnak bizonyult az eszmecsere. Sokan úgy fogalmaztak: ha az MSZMP vállalkozik e gondolat továbbvitelére, ők partnerek lesznek a megbeszéléseken.
Szinte valamennyi vendég érdeklődött a magyarországi belpolitikai események iránt, a kérdések túlnyomó többsége erre vonatkozott. Jelentősnek tartották azt a gesztust, hogy a tanácskozás nemcsak külpolitikai kérdésekről szóló eszmecserére adott lehetőségeet, hanem fórumot is rendezett az MSZMP, amelyen a magyar belpolitikáról, gazdaságról is hallhattak információkat. Többen beszámoltak arról, hogy módjuk volt magyarországi politikai szervezetek, most alakuló pártok képviselőivel találkozni. A finn delegáció például a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt helyzetéről tájékozódhatott. Mások látogatást tettek a Hazafias Népfrontnál. A beszélgetések során felvetődött: az MSZMP komolyan gondolja-e a többpártrendszert? Grósz Károly válaszában kitért arra, hogy ezt a kérdést magyarországi partnerei közül is sokan feltették már. Kijelentette: az MSZMP stratégiának tekinti a többpártrendszert, a Magyarországon alakuló pártokkal való együttműködést. Hozzátette azonban, hogy az együttműködési szándékot nem a szavak döntik el, hanem elsősorban a gyakorlat, az együttélés. A főtitkár többször is hangsúlyozta, hogy a nemzet, a haza túlélése a pártok, a társadalom és a politikai élet különböző erőinek összefogását igényli. A Finn Szociáldemokrata Párt képviselője azt kérdezte: vajon valóságos-e az a politikai pezsgés, amit a magyar társadalomban tapasztaltak, vagy ez csak a felszin? Grósz Károly elmondta: a megújulás igénye az egész társadalmat áthatja. Tény azonban, hogy a politikai mozgások, a viták túlnyomóan az értelmiség körében bontakoznak ki. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz Károly megbeszélései - A szaktanácsadó tájékoztatója (2. rész) Az MSZMP nagyra értékeli, hogy a magyar értelmiség tevékenysége aktivabbá vált, ugyanakkor tetten érhetőek bizonyos
|
negatívumok is, hiszen az emberek óhatatlanul a felszinen megjelenő véleményekre figyelnek. Grósz Károly e dialógusok során is megerősítette: az MSZMP ezentúl is figyelembe veszi a munkások, a parasztok, a dolgozó értelmiség tömegeinek véleményét, ezért a főtitkár a közeljövőben több találkozót tervez a munkásosztály, a parasztság képviselőivel. Érdekes beszélgetés alakult ki a jugoszláv párt küldötteivel. Grósz Károly elmondta, hogy véleménye szerint jobban ki kell használni azt a tény, hogy Magyarországot és Jugoszláviát 5OO kilométeres közös határ köti össze. Több magas szintű találkozóra, sokrétű politikai, gazdasági együttműködésre van szükség. Rámutatott, hogy a magyar-jugoszláv kapcsolatok kiválóan illeszkednek az összeurópai folyamatba. Kérdésre reagáva szólt arról is, hogy az MSZMP koncepciója fokozatosan alakul. A vitába bekapcsolódó finn és más vendégek megjegyezték: egy sokszínű politikai életben, különösen a nagy változások idején természetes, hogy a pártok álláspontja fokozatosan, az események hatására is fejlődik. A spanyol szocialisták képviselői úgy fogalmaztak, hogy a mostani és a következő egy-két évben szerzett tapasztalatok igazán majd a későbbiekben, az 1995 utáni időszakban hozzák meg gyümölcsüket. Az NSZK-ból érkezett vendégek azt firtatták, hogy a Munkásőrség hogyan illeszkedik a mai politikai gyakorlathoz? A főtitkár emlékeztetett a KB legutóbbi állásfoglalására, amely szerint a Munkásőrséget korszerű funkciókkal, irányítási rendszerrel, de meg kivánjuk őrizni. Utalt arra, hogy minden országban vannak önkéntes védelmi szervezetrek, s arra is, hogy a Munkásőrség egyik nagy értéke a kollektív szellem, amelyre nagy szükség lenne a mai helyzetben. Ugyancsak NSZK-beli érdeklődést követően hangzott el, hogy hazánkban az alkotmányozási folyamattól függetlenül, törvényben kívánjuk biztosítani a nemzetiségek jogait, lehetőségeit, s ez vonatkozik a Magyarországon élő németekre is. (MTI-Kun Erzsébet)
1989. május 12., péntek 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|