|
|
|
|
Pénteken megkezdődik a KISZ XII. kongresszusa (1. rész)
|
1989. április 19., szerda - Pénteken megkezdődik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresszusa, amelynek tétje: a politikai platform és az együttműködési szabályzat elfogadásával egy új ifjúsági szövetség megteremtése.
A KISZ XII. kongresszusán a küldöttek hét dokumentumot vitatnak meg, illetve döntenek elfogadásáról: a kongresszus programtéziseire, napirendjére és munkarendjére, az együttműködés alapelveire és szabályzatára, valamint a határozatra vonatkozó javaslatot, továbbá a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, a KISZ 32 esztendejének áttekintéséről és mai helyzetéről szóló beszámolót, illetve az MSZMP március 29-ei állásfoglalását a KISZ továbbfejlesztésének irányairól. A kongresszus munkájában mintegy 400 ezer KISZ-tag képviseletében 856 küldött vesz részt. Az ifjúsági szövetség legfőbb döntéshozó testülete a nyilvánosság előtt ülésezik három napon át a Budapest Sportcsarnokban. A KISZ történetének új korszakát megnyitó tanácskozás iránti érdeklődést tanúsítja, hogy eddig több mint ezren váltottak megfigyelőként részvételi jegyet. A KISZ XII. kongresszusára meghívást kapott több új társadalmi szervezet és számos külföldi delegáció. Csoknyay Edit, az MTI ifjúságpolitikai tudósítója írja: A KISZ XII. kongresszusának összehívásáról a tavaly november 18-19-én Székesfehérvárott megrendezett országos KISZ-értekezlet döntött. A KISZ átalakítási folyamatának kezdetét a Jövőnk a tét -akció jelezte. Jóllehet, az ezt követő ,,Milyen szocializmust építsünk?,, elnevezésű vitasorozat megerősítette a változtatás igényét, a KISZ átalakításának is a májusi pártértekezlet adott lendületet. A KISZ Központi Bizottsága július 9-én döntött arról, hogy összehívja a szövetség országos értekezletét, majd augusztusban annak időpontjáról és helyszínéről, októberben pedig az értekezlet dokumentum-tervezeteiről határozott. Végezetül az Országos KISZ-értekezlet ez év tavaszára összehívta a KISZ XII. kongresszusát. A KISZ megújításáról lényegében 16 hónapja zajlik a vita a KISZ-tagság körében, bár tartalma fokozatosan változott. Eleinte arról folyt a párbeszéd: szükséges-e egyáltalán a KISZ ilyen mérvű átalakítása. Főként az üzemekben, vállalatoknál dolgozó KISZ-tagság körében tartja magát az a nézet, hogy nem átalakítgatni kell, hanem a meglévő szervezeti formákat rugalmasabbá téve cselekedni. (folyt. köv.)
1989. április 19., szerda 17:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pénteken megkezdődik a KISZ XII. kongresszusa (2. rész)
|
Csoknyay Edit, az MTI ifjúságpolitikai tudósítója írja: A másik szélsőséges álláspontot a középiskolások és az egyetemisták, főiskolások képviselik, akik a KISZ-től függetlenül működő önálló szervezetben gondolkodnak, ám döntésüket a KISZ-kongresszus eredményétől teszik függővé. E viták oka elsősorban az volt, hogy a KISZ éppen akkor veszített taglétszámából és tömegbefolyásából, amikor figyelemre méltó és nagy horderejű kezdeményezésekkel hívta fel a figyelmet néhány alapvető társadalmi problémára. A későbbi polémiákban sokan már az országos KISZ-értekezlet szükségességét, szerepét kérdőjelezték meg. Az országos KISZ-értekezletet követő néhány hónap a kongresszus előkészítésének és a KISZ-en belüli szerveződések létrejöttének időszaka volt. Elsőként az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű, elsősorban egyetemistákra, főiskolásokra építő szervezet jött létre, s ezt napjainkig 46 más szervezet követte. Ezek a kisebb-nagyobb taglétszámú szerveződések megfogalmazták saját platformjukat, körvonalazták cselekvési programjukat, majd a későbbi küldöttgyűléseken megvitatták a kongresszus vitaanyagait és megválasztották küldötteiket. Az alakuló közgyűléseken és főként a küldöttgyűléseken sok szó esett arról, hogy a KISZ megújulása mindeddig csak valamelyes szervezeti változást hozott, de működését és tevékenységének tartalmát tekintve lényegében minden maradt a régiben. Egyetlen, az új ifjúsági szövetség jövőjét is befolyásoló tartalmi kérdés állt az országos KISZ-értekezlet óta a viták középpontjában: az MSZMP és a KISZ viszonya, stratégiai szövetségének értelmezése. Várhatóan a kongresszuson is erre helyeződik a hangsúly, hiszen több szerveződés ettől teszi függővé, hogy a szövetség tagja marad-e. A másik központi téma a KISZ múltjához való viszony kialakítása és ezzel összefüggésben az új ifjúsági szövetség elnevezése lesz. Sokan vannak, akik úgy vélik, a ,,KISZ,, név mára lejáratottá vált, ezzel senkit nem lehet megnyerni, legyen bármilyen jó programja. Az e nézetet vallók többsége teljes egészében tagadja a KISZ múltját. Szép számmal akadnak olyanok, akik viszont éppen ellenkezőleg, azt állítják: vállalni kell ezt a múltat, nincs szükség névváltoztatásra. Az új ifjúsági szövetség nevére eddig egyébként négy javaslatot tartanak nyilván: Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, Magyar Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Baloldali Ifjúsági Szervezetek Szövetsége és Magyar Ifjúszocialisták Országos Szövetsége. (folyt. köv.)
1989. április 19., szerda 17:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pénteken megkezdődik a KISZ XII. kongresszusa (3. rész)
|
A kongresszus személyi kérdésekben is dönt majd. Az új szövetség elnöki tisztére a tagság három személyt javasolt: Nagy Imrét, a KISZ KB jelenlegi első titkárát, Gyurcsány Ferencet, a KISZ KB titkárát és Kiss Pétert, a budapesti KISZ - új nevén Baloldali Ifjúsági Társulás - első titkárát. Minthogy azonban közülük ketten nem vállalták a jelölést, az egyetlen jelölt Nagy Imre maradt e posztra, s mindeddig a többség egyetértett ezzel. A két alelnöki funkcióra négyen pályáznak: Gyurcsány Ferenc, Nagy Mihály, a Reform Közösségi Hálózat koordinációs irodájának vezetője, Kracsun Csaba, a KISZ Fejér Megyei Bizottságának - mai nevén Fejér Megyei Fiatalok Szövetsége - első titkára és Hideg András, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja. (MTI)
1989. április 19., szerda 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|