|
|
|
|
NSZK: a KB-ülés sajtóvisszhangja (1.rész)
|
Bonn, 1989. április 14. péntek (MTI-tud) - Az MSZMP Központi Bizottságának kibővítése és a Politikai Bizottság átalakítása azokat a magyar politikusokat erősíti, akik lehetőleg minél messzebb óhajtják előbbre vinni a reformokat. Így foglalja össze pénteki számában magyarországi helyzetelemzését a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes konzervatív újság a KB-ülést a kommunista vezetés megmentésére irányuló sürgős politikai műtéti beavatkozáshoz hasonlítja.
Berecz János PB-ből való távozásának okát a befolyásos újság abban véli megtalálni: a magyar pártpolitikus a sokáig hivatalban lévő funkcionáriusok ismert módszereként maga is felpanaszolta ugyan a közelmúlt mulasztásait, ám az ezekért való felelősséget névtelen hatalmaknak tulajdonította, s a velük szembeni éles bírálatot mint becsületes, jószándékú emberek sértegetését visszautasította. ,,Hogyan lesznek kommunisták reformerek,, - a Frankfurter Allgeimene Zeitung egyik kiadója ezzel a címmel vezércikket is írt Magyarországról. A szerző, Johann Gregor Reissmüller több tényező együttesére vezeti vissza a kelet-európai, így a magyar vezetők gondolkodásának módosulását. A konzervativ publicista ilyen tényezőnek tartja a hatalom esetleges elvesztése miatt érzett aggodalmát, a nép támogatásának megszerzésére irányuló törekvést, nemkülönben a csalódottságot amiatt, hogy a messzi távolba tüntek a párt gazdasági-civilizációs céljai. Többjüket pedig az a gyötrő kérdés foglalkoztatta, hogy mi adja meg a pártnak a legitimitást, ki ruházta fel a Politikai Bizottságot olyan hatalommal, amely végül is a mostani problémák okozója lett - így a frankfurti lap kiadója. A cikk szerzője visszautal a Lakiteleki találkozóra, amelyet történelmi jelentőségűnek minősít, s amelyen Pozsgay Imre, az akkor még a párt által alapított hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára elébe ment a magyar íróknak. (folyt.köv.)
1989. április 14., péntek 16:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: a KB-ülés sajtóvisszhangja (2. rész)
|
A Süddeutsche Zeitung című müncheni liberális napilap pénteki hírmagyarázata szerint a KB-ülés eredményeként Magyarországon immáron a reformerek lettek a hangadók, es íly módon Grósz Károly főtitkár is megszilárdította vezetői tisztségét. A PB-ből távozó Berecz János - írja - nem tartozott a dogmatikus magyar politikusok közé, sőt még a gazdasági és a politikai reformokat is pártfogolta. Egy bizonyos ponton azonban már nem tudott túllépni, s korábban éppen ő volt az, aki megdorgálta a tájékoztatási eszközöket, amiért ellenzéki erők számára fórumot biztosítottak. A Die Welt Berecz János PB-taggá váló újraválasztásának elmaradását részben annak tulajdonítja, hogy a KB-titkár a Kádár János volt főtitkár nevével fémjelzett korszak végső szakaszában tengelyt akasztott a magyar értelmiséggel. Másfelől - véli a bonni kormánykoalíciót vezető uniopártokhoz közel állónak számító újság - Berecz János az 1956-os népfelkelés 30. évforulójára is megjelentett könyvével túlságosan elkötelezte magát az események korábbi értékelése mellett. Most, hogy Nagy Imre földi maradványait ünnepélyes gyásszal fogják eltemetni, nyilvánvalóan kicsúszott a politikai talaj az említett könyv szerzője alól, bár kétségtelen: nem sokkal később feltehetően sajnálta már a munka megjelentetését, és az értelmiséggel történt összecsapást. A Stuttgarter Zeitung, a Magyarországgal szoros kapcsolatokat ápoló Baden-Württemberg tartomány vezető politikai napilapja a magyar reformerek áttörésének nevezi a budapesti személyi változásokat. Az újság úgy véli, hogy a magyarok túlnyomó többsége az 1956-os események jellegéről megkezdődött vitában elsősorban a magyarországi társadalmi előrelépés hívei és a folyamat hátráltatói között látja a választóvizet. A lap ezért dícséri Grósz Károly pártfőtitkár taktikai érzékét, amely megnyilvánult a PB-ből távozó politikusok kiválasztásában is.+++
1989. április 14., péntek 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|