|
|
 |
|
 |
Vádemelés szikh összeesküvők ellen
|
Rácz Péter, az MTi tudósítója jelenti:
Új-Delhi, 1989. április 7. péntek (MTI-tud) - Több mint négy évvel azután, hogy gyilkos merénylet áldozata lett Indira Gandhi, a delhi bíróságon pénteken vádat emeltek öt szikh ellen a néhai miniszterelnök-asszony megölésére szőtt összeesküvés miatt. A vádemelés annak a vizsgálatnak az alapján történt, amelyet egy különleges nyomozócsoport végzett a kormány megbízásából. A vádlottak közül kettő felforgató és terrorista cselekmények elkövetésének gyanujával börtönben van már jó ideje, egy harmadik terroristák egymás közötti leszámolásában időközben elhalálozott. A vádiratban szereplő további két szikh ellen letartóztatási parancsot adtak ki.
Az akkori kormányfői rezidenciát és hivatalt összekötő
kertkapunál 1984. október 31-én ölte meg Indira Gandhit
testőrségének két szikh tagja, Beant Szingh és Szatvant Szingh. Az
utóbbit a gyilkosság utáni tűzharcban a testőrség többi fegyverese
halálra sebezte. A másik merénylőt a közelmúltban felakasztották,
Kehar Szinghhel együtt, akit szintén bűnösnek mondtak ki a
merényletre szőtt összeesküvésben.
A delhi bíróságra pénteken beterjesztett vádirat szerint az öt
vádlott bűnös tervet dolgozott ki az ország és a kormány
megingatására, törvénytelen felforgató cselekmények végrehajtására
és nemzetiségi-vallási villongások felszítására. Összeesküvésük
része volt mások között Indira Gandhi megölése is. A nyomozócsoport
kiderítette, hogy már 1984 szeptemberében merényletet készültek
elkövetni a néhai miniszterelnökasszony ellen Nágpur városban, de a
terv kudarcot vallott. Azután kapcsolatba léptek (a bírósági ítélet
alapján már kivégzett) Kehar Szingh-gel, hogy rajta keresztül a
merényletre bújtsák föl a kormányfői testőrség szikh tagjait.
Az országot akkor megrázó gyilkosság ügye a jelek szerint ismét
a belpolitikai élet középpontjába kerül. Az ellenzéki pártok
követelésére a kormány nemrégiben tárta a parlament elé az eddig
állambiztonsági okok miatt zárolt vizsgálati anyagot. A jelentés
azóta is indulatos viták és nyilatkozatok forrása. Néhány
sajtókommentátor nem tartja kizártnak, hogy Indira Gandhi megölése
ismét választási kampánytéma lesz - az általános parlamenti
választások az idén decemberben esedékesek. +++
1989. április 7., péntek 19:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|