|
|
|
|
Hajdúszoboszló várja a menekülteket - a tanács és a népfront együttes rendkivüli ülése
|
1989. április 7., péntek - Hajdúszoboszló város tanácsa és a helyi népfrontbizottság egyetért azzal, hogy a nemzetközi hírű fürdőhelyen menekülteket befogadó állomás létesüljön. Erről a pénteken megtartott rendkívűli együttes ülésén egyhangú szavazással döntött a két testület, miután meghallgatta Ferenczy Vilmosnak, a Belügyminisztérium osztályvezetőjének, a menekülteket befogadó állomásokat előkészítő bizottság vezetőjének és Virágh Pálnak, a Hajdú-Bihar Megyei Tanács V.B. titkárának, a megyei koordinációs bizottság vezetőjének részletes tájékoztatóját.
A hajdúszoboszlói KISZ-iskolán létesítendő menekülteket befogadó állomás jellegével és működési rendjével kapcsolatos információk után 16-an fejtették ki álláspontjukat. Minden felszólaló sajnálkozott amiatt, hogy az utóbbi hetekben a város rossz fényben tünt fel az ország közvéleménye előtt, ami elsősorban a helyi lakosság téves és késői tájékoztatása miatt történt. Leszögezték: Hajdúszoboszlón soha nem amiatt tiltakoztak, hogy a városban Romániából áttelepülőket befogadó állomás létesüljön. Jellemző a város nyitottságára, hogy a történelem során több alkalommal adott otthont külföldről menekülteknek. A múlt év óta hetven Erdélyből menekült magyarnak biztosított lakó- és munkahelyet a város. Az viszont tény, hogy a helyiek nem az uttörő tábor szomszédságában lévő KISZ-iskolát tekintik a legjobb megoldásnak, véleményük szerint alkalmasabb helyet is találhattak volna. Példaként említették a szoboszlói polgári védelmi kiképző bázist, amely azonban szűkös volta miatt - mint az Virágh Pál válaszából kiderült - nem alkalmas erre a célra. A befogadó állomás létesítése körüli félreértéseket, vitákat az okozta, hogy a helyi lakosság és vezetés a sajtóból értesült a tervekről. Az érintettek joggal várják el - fejtették ki többen is -, hogy a megye vezetői ne a fejük fölött, hanem az ő bevonásukkal döntsenek. Ha a megyei tanács - amikor javasolta a KISZ-tábor ilyen célu hasznosítását - előre informálja a lakosságot, s már az előkészítő munkába bevonja a városi vezetést, elkerülhető lett volna minden félreértés. Ebben az esetben a helyi KISZ-esek sem tiltakozó, hanem a tényeket széles körben megismertető felvilágosító akcióba kezdtek volna. (MTI)
1989. április 7., péntek 21:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|