|
|
|
|
Ülést tartott a SZOT elnöksége (1. rész)
|
1989. április 7., péntek - A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, melyen megvitatta a szakszervezetek szociálpolitikai koncepciójának tervezetéről szóló előterjesztést.
A szakszervezetek a szociálpolitika fő feldatának azt tekintik, hogy az mérsékelje a munka szerinti elosztástól független társadalmi hátrányokat, javítsa a társadalmi esélyegyenlőséget. A társadalomban nagyfokú elszegényedési folyamat kezdődött. Több mint kétmillióra tehető azoknak a száma, akik a társadalom perifériáján élnek, illetőleg megfelelő szociális segítség nélkül nagy valószínűséggel oda kerülnének. Alapvető eltérés van az állami és a szakszervezeti koncepció között, mégpedig a szociálpolitika pénzügyi fedezetének biztosítása tekintetében. Az állami szervek által kidolgozott vitaanyag szerint az elkövetkező 5-7 évben a szociálpolitikára fordítandó összegek nem növelhetők, csupán belső átcsoportosításra van lehetőség. A szakszervezetek viszont elutasítják azt a szemléletet, hogy a szociális kiadások csak fogyasztják a nemzeti jövedelmet és ezért azokat mérsékelni kell. A szakszervezetek tiltakoznak az ellen, hogy a szociálpolitika nagy rendszereinek - mint az egészségügy, az oktatás, a társadalombiztosítás - anyagi forrásait más célokra csoportosítsák át. Számolva új szociális feszültségek keletkezésével - például a munkanélküliséggel -, azok megoldására további költségvetési források bevonását tartják indokoltnak. A szakszervezetek szociálpolitikai intézkedésektől a szociális biztonság megőrzését, a társadalom biztonságérzetének javulását várják. A csak hosszú távon megvalósítható esélyegyenlőség mellett rövid távon kiemelt feladatnak tartják a létükben veszélyeztetettek ellátási színvonalának javítását, a fogyasztóiár-emelkedések ellentételezését a szociális jövedelmekben, a minimális bérek emelését, a családok és az időskorúak helyzetének javítását. A szociálpolitikai célok között elsőbbséget kell biztosítani a családalapítás segítéséneek, a családok létfeltételei javításának, a gyermeknevelés fokozott anyagi és erkölcsi megbecsülésének. Az időskorúak anyagi helyzetének javítása, gondozásuk színvonalának fejlesztése az egész társadalom jövője szempontjából létfontosságú. (folyt. köv.)
1989. április 7., péntek 18:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|