|
|
|
|
Tanácskozás az elszegényedő bakonyi települések gondjairól - a Komárom Megyei Pártbizottság ülése (1. rész)
|
1989. április 7., péntek - A Komárom Megyei Pártbizottság pénteki kibővített ülésén megvitatták a Bakony-vidék súlyos gazdasági helyzetéből adódó politikai feladatokat. A pártbizottság kezdeményezésére egy alkalmi bizottság vizsgálta meg a térség helyzetét, s e bizottság javaslatai alapján döntöttek. A tanácskozáson Kulcsár sándor, az SZMT vezető titkára, a bizottság vezetője elmondta, hogy a Bakony-vidéket - Kisbért és a környező településeket - az alacsony hatékonysággal dolgozó üzemek, elégtelen infrastruktúra, elvándorlás és fokozatos elszegényedés jellemzi. a gyáregységek fejlesztését különösen az önállóság hiánya gátolja. Kedvezőtlen termőhelyi adottságu mezőgazdasági üzemekben későn kezdtek a melléküzemágak kialakításához, s majd mindegyikben csődbe jutottak velük. Alacsonyak a munkabérek; a bakonyszombathelyi tsz-ben például negyven százalékkal kevesebbet keresnek, mint a megye más közös gazdaságaiban, a kisbéri Gammában az átlagbér harminc százalékkal alacsonyabb a megyei gépipari átlagnál. Nő a fiatalok elvándorlása, rendkívül nagy a fluktuáció az orvosok és a pedagógusok körében is. Az 1986-ban várossá nyilvánított Kisbér mindeddig nem tudott a térség kulturális centrumává válni
Az alkalmi bizottság véleménykutatást tartott, fórumokon, csoportos beszélgetéseken hallgatta meg a térségben élőket. Sokan kifogásolták, hogy évtizedeken át a megyei források elosztásakor az utolsó helyre sorolták Kisbért és környékét. Megalapozatlannak és kierőszakoltnak minősítették a tsz-ek egyesítését. A bizottság a nem kívánatos tendenciák megállítására mindenekelőtt a térség infrastruktúrális elmaradottságának felszámolását javasolta. véleményük szerint a helyi tanácsok létesítmények átadásával, telephelyek kedvezményes juttatásával segíthetnék a kisszervezetek, vállalkozások kialakulását. A helyi párt- és állami vezetőket arra ösztönzik, hogy kezdeményezzék az új társulási formák létrehozását. Megfontolandónak tartják a gyenge termelőszövetkezetekben a tulajdoni és struktúrális átrendezést. Az Ipari Minisztérium támogagását kérik ahhoz, hogy a helyi gyáregységek nagyobb önállóságot kapjanak. A bizottság a Bakony térségét alkalmasnak tartja turista- és üdülőközpont kialakítására. (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|