|
|
|
|
Tanácskozás az alternatív katonai szolgálatról (1. rész)
|
1989. április 7., péntek - Az alternatív katonai szolgálatról kétnapos nemzetközi tanácskozás kezdődött pénteken Budapesten, az Országos Béketanács szervezésében. A konferencián részt vesznek az ENSZ genfi Emberi Jogi Központja, az Amnesty International, a Nemzetközi Keresztyén Békemozgalom és a Kvéker mozgalom képviselői, valamint több kelet- és nyugat-európai ország szakértői, békeaktivistái. Meghívást kapott számos hazai állami, társadalmi szervezet - közöttük több új szerveződés - is.
Barabás Miklós, az OBT főtitkára megnyitójában hangsúlyozta: a Béketanács ezzel az eszmecserével is hozzá kíván járulni az alternatív katonai szolgálatról készülő magas szintű jogszabályok előkészítéséhez. Hasznosnak ítéli a nemzetközi gyakorlat megismerését a döntés előtt; a különböző országok szabályozását azonban nem szabad lemásolni, a polgári szolgálatra vonatkozó szabályokat a magyar sajátosságoknak megfelelően, a hazai jogrendszerbe illesztve kell megalkotni. Dr. Fehér József alezredes, a Honvédelmi Minisztérium titkársága igazgatási osztályának vezetője elmondotta: várhatóan júniusban tűzi napirendjére az Országgyűlés a honvédelmi törvény módosítását, s dönt az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről. (A civil szolgálat részleteit egyelőre a készülő minisztertanácsi rendelet szabályozza majd.) A törvény a jövőben is lehetőséget ad fegyver nélküli katonai szolgálat ellátására. Ezt azok a fiatalok választhatják, akiknek lelkiismereti meggyőződése a fegyverviselést utasítja el, s nem a katonai szolgálatot. A hadsereghez tartozást is tiltó vallást gyakorlók teljesíthetnek a jövőben polgári szolgálatot. A legtöbbet vitatott kérdésről, e szolgálat időtartamáról dr. Fehér József elmondta: erre vonatkozóan két változat kerül a képviselők elé. A parlament dönti el, hogy 36, vagy 30 hónapig tartson-e a civil szolgálat. Amennyiben ez utóbbi mellett foglalnak állást, úgy ehhez igazítva 6 hónappal - egy évre - csökkentik a tartalékos szolgálat időtartamát is. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők azonban - a honvédelmi miniszter döntése alapján - 12 hónapos sorkatonai és 18 hónapig tartó tartalékos szolgálatot teljesítenek a jövőben. A jelenleg katonaidejüket töltő diplomásokat tehát fél évvel előbb szerelik le, a törvény ilyen értelmű elfogadása esetén. (folyt. köv.)
1989. április 7., péntek 16:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tanácskozás az alternatív katonai szolgálatról (2. rész)
|
Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal képviselője a civil szolgálattal kapcsolatos elképzelésekről szólt. Mint mondotta, a polgári szolgálatot teljesítőkre ugyanazok a munkajogi szabályok lesznek érvényesek, mint bármelyik munkavállalóra. Ám ki kell dolgozni a munkaidőre, a különböző juttatásokra, a szabadságolásra, a polgári szolgálatot teljesítők elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket. Elsősorban egészségügyi és szociális tevékenységet végeznének ezek a fiatalok, ám olyan területeken is foglalkoztathatók lesznek, ahol munkaerőhiány tapasztalható. A civil szolgálatot teljesítőkre bízzák, milyen formában kívánják biztosítani érdekvédelmüket, külön szervezetet alakítanak-e, vagy csatlakoznak az adott munkahely szakszervezeti bizottságához. A vitában elhangzott, hogy bocsássák társadalmi vitára e jogszabályok tervezeteit. Többen úgy foglaltak állást, hogy a polgári szolgálatot engedélyező bizottságok - ha egyáltalán szükség van ilyenekre - munkájában csak jogászok és pszichológusok vegyenek részt, s ne kapjanak helyet sem a hadsereg, sem az egyházak képviselői. Felvetették a korábbi szolgálatmegtagadók kérdését is, mondván: ne egyéni kérelmek alapján rehabilitálják őket, hanem együtt, általános módon. A Független Jogvédő Szolgálat, s a Szabad Demokráták Szövetsége képviselője szerint lehetővé kell tenni, hogy a katonai szolgálatot politikai okokból is meg lehessen tagadni. A tanácskozáson számos külföldi szakértő számolt be a hazájában meghonosodott gyakorlatról. A résztvevők délután Szentendrén egy, a témával foglalkozó fórumon vettek részt. A konferencia szombaton fejeződik be. (MTI)
1989. április 7., péntek 16:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|