|
|
 |
|
 |
Számítógépen a Vatikán titkai (1. rész)
|
1989. április 7. (AFP/MTI-PANORÁMA)
A vatikáni könyvtárba is bevonul a számítástechnika. Leonard
Boyle atya, az ír származású dominikánus szerzetes, a pápai könyvtár
titkára ,,Emlékezet és Gondviselés,, jelszóval látott hozzá az
informatizáláshoz.
Az Emlékezet egy 4,2 giga oktett (4 milliárd 200 millió oktett;
egy oktett nyolc - egyenként kétösszetevős - informatikai elemet
képvisel) teljesítményű számítógép képében jelenik meg. Ami pedig a
jelszó második felét illeti, a Gondviselés közbejöttét nehéz is
lenne tagadni: egy nevének titokban tartását kérő gazdag kanadai
ajánlotta föl a számítógépet a világ egyik legrégebbi kulturális
intézményének. A könyvtár maga öt évszázados, de eredete egész a
negyedik századik nyúlik vissza.
Persze még nagyos sok idő és pénz kell ahhoz, hogy ez a
nagyszabású informatizálási terv megvalósuljon. A könyvtár 15 ezer
négyzetméteres területén rendkívül sok értékes emléket őriz, többek
közt Luther, Leonardo da Vinci, Rotterdami Erasmus, Medici Katalin,
Mozart, Voltaire és Napóleon keze írását. ,,Négy milliárd dollárra
és három ember mintegy tíz évi munkájára lenne szükség ahhoz, hogy
könyvtárunk anyagát számítógépbe tápláljuk,, - mondta Boyle atya.
Az agy, amely a Római Katolikus Egyház szellemi kincseinek javát
tárolja majd, légkondicionált, biztonságos rejtekhelyre került, ahol
az adatok minden elképzelhető megpróbáltatást képesek túlélni. A
központi terem Michelangelo bástyáinak közelében van, a Vatikán
kertjei alatt, Galeon szökőkútjának 100 vízsugara óvja a
kigyulladástól.
A mennyezetre erősítve tárolnak több tucat számítógép-lemezt,
amelyeken körülbelül 20 ezer kötet tartalma található meg. Ezek a
könyvek az évente mintegy 6 ezer új kötettel gyarapodó könyvtár új
szerzeményei. Összesen öt kilométer kábel köti össze az agyat 43
terminállal, amelyek mindegyike az apostoli palotán belül van.
Minden este 6 órakor bekapcsol egy automatikus biztonsági rendszer,
amely a számítógép-kalózoktól és mindenféle balesettől védelmezi a
rendszert a technikusok távollétében.
,,Ha eljutunk a 100 ezer adat betárolásához, akkor más
könyvtárakkal is párbeszédet kezdhetünk, így a párizsi Nemzeti
Könyvtárral,, - mondta Boyle atya. (folyt.)
1989. április 7., péntek 08:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|