|
|
|
|
Csökkenthető a fenyegetettség érzete
|
1989. április 5., szerda - Csökkenthető a Varsói Szerződés és a NATO katonai doktrinájából fakadó fenyegettség érzete - hangsúlyozták a Magyar Tudományos Akadémia Békekutató Központjának most befejeződött nemzetközi konferenciáján, amelyet Budapesten a Taverna Szállóban tartottak. A résztvevők: tíz európai országból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezett politológusok és katonai szakértők - akik a Varsói Szerződés és a NATO katonai doktrinájának kérdéseiről tanácskoztak - úgy vélték, nemcsak a katonai tényezők keltenek túlzott fenyegetettségi érzetet. Ennek kialakulásában mindkét szervezet tagállamaiban szerepe van az ideológiának, amely ellenségképet közvetít a lakosság felé.
A fenyegetettség érzete - állapították meg a szakértők - a kisebb államokban nem olyan nagymértékű, mint a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban. Ez annak is tulajdonítható, hogy Európán belül az állampolgárok kapcsolata közvetlenebb és intenzívebb, mint a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok lakossága között. Ez azt bizonyítja, hogy az állampolgárok érintkezése csökkenti a fenyegetettség érzetét. Vita folyt arról, hogy a fenyegetést a felek katonai képességei vagy elsősorban politikai szándékai határozzák-e meg. A konferencián arra a következtetésre jutottak, hogy a fenyegetés keletkezésében és fenntartásában mindkettő szerepet játszik, hiszen az agresszív, vagy az agresszívnek tűnő politikai szándékok nélkül még viszonylag jelentős katonai erők mellett sem alakul ki szélsőséges fenyegetettség-érzet. Ma már mindkét oldalon egyetértenek abban, hogy a katonai doktrinák - mind a szándékokat, mind a katonai képességeket tekintve - védelmi jellegű átalakítása csökkentené a felek fenyegetettségét. A szakemberek megállapodtak abban, hogy a következő két évben folytatják a kutatást és annak eredményeit nyilvánosságra hozzák mind keleten, mind nyugaton. E témáról még két konferenciát tartanak. A következő tanácskozás ugyancsak Budapesten lesz, a következő év tavaszán. (MTI)
1989. április 5., szerda 13:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|