|
|
|
|
NATO-évforduló (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. április 2. vasárnap (MTI-tud) - Kedden egyszerű ceremóniával emlékeznek meg a NATO brüsszeli központjában a nyugati katonai szövetség fennállásának 40. évfordulójáról. A NATO-vezetők körében egyfelől egyértelmű sikerként ünneplik a szövetség négy évtizedét, másfelől kifejezik aggodalmukat amiatt, hogy a ,,bajnokságot nyert csapat,, (Wörner NATO-főtitkár szombati hasonlata) miként fog alkalmazkodni az új szakasz követelményeihez, az új kihívásokhoz. Túléli-e az ,,ellenség-kép,, változását, vagy ahogy mások fogalmaznak, létezési okának - a ,,szovjet fenyegetésnek,, - eltűnését a közvélemény szemében.
A siker eufóriáját, mint az Wörner NATO-főtitkárnak és más nyugati politikusoknak az utóbbi hónapokban mondott számos beszédéből kitűnik, az a szemlélet adja, hogy az idő a NATO által deklaráltan védelmezett elveket igazolta. A kétely abból adódik, hogy a szövetség bizonytalan mind a Szovjetunióban és a szocialista országokban kibontakozott változások, illetve a gorbacsovi reformkurzus jövőjében, mind pedig saját válasz-stratégiájában. Jól érzékeltette ezt az a beszéd, amelyet szombaton a Kvadrilaterális Fórum (Egyesült Államok, Kanada, Japán, Európa) nevezetű tudományos-politikai kollokviumon kutatók, politikusok és üzletemberek előtt Brüsszelben mondott el Robert M. Gates, Bush elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója. Az új amerikai kormányzatnak a Szovjetunióval kapcsolatos magatartásáról szólva azt mondta, hogy komolyan kell venni Gorbacsov eltökéltségét a szovjet társadalom megreformálására. Másrészt ugyanolyan meggyőződéssel (vagy még nagyobbal) fejtegette, hogy a szovjet történelem hetvenegynéhány éve óvatosságra int, a Szovjetunióról alkotott vélemény nem alapozódhat valamely vezető személyiségére, hanem csak ,,a szovjet rendszer természetére,,. A nyugatnak nem szabad a reményekre vagy a Szovjetunióban feltűnt rokonszenves személyiségekre alapozva engedményeket tennie. Ugyanakkor meg kell ragadnia a kínálkozó lehetőségeket a kölcsönös rendezésre illetve a szovjet politikában kívánatos változások előmozdítására. Az értékek különbözősége miatt a nyugatnak még hosszú ideig versenyre és harcra kell számítania a Szovjetunióval - mondotta Gates. (folyt.)
1989. április 2., vasárnap 18:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|