|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótáj. (3. rész)
|
E pótlólagos forrást - elkülönitett keretként - csak az utak
állapotának javítására és fejlesztésére lehetne felhasználni. A
testület úgy döntött, hogy ismételten és sürgősen meg kell vizsgálni
a forgalommal arányos finanszirozást szolgáló útalap létrehozását.
Két új testületet is létrehozott pénteki ülésén a
Minisztertanács. A Tudományos Kollégium - Pozsgay Imre
államminiszter elnökletével - a kormány tudománypolitikájának
összehangolását segíti, átfogja a kutatás, a fejlesztés, a
felsőoktatás, valamint a műszaki fejlesztés összefüggő területeit;
véleményt nyílvánit, javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó
kérdésekben. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezeti a
Gazdaságpolitikai Kollégiumot, amelynek müködése nincs kötött
formához kötve, nincsenek állandó tagjai, s tevékenysége nem érinti a
miniszterek döntési jogát, felelősségét. Feladata a
gazdaságpolitikai kérdések előkészítése, a tárcák közötti egyeztetés
segítése.
A hágai környezetvédelmi konferenciáról Németh Miklós számolt be
a kormányülésen. A miniszterelnök jelentéséből kitünt: olyan
szervezet létrehozását előirányzó nyilatkozatot írt alá, amely
kidolgozza a légkör felmelegedését előidéző szennyező anyagok
kibocsátására vonatkozó normákat, ellenőrzi ezek betartását,
elősegíti a korszerü technolágiák átadását.
Végül Marosán György bejelentette: a Minisztertanács megvitatta
a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás szabályozásához
szükséges törvényjavaslat tervezetét. Kifejtette: ez a törvény is
fontos lépcsőfokot jelent a jogállamiság felé vezető úton. A bizalmi
szavazás az Országgyűlés és a kormány viszonyában olyan különleges
jogintézmény, amely egyszerre fejezi ki a kormány önállóságát az
államélet operativ irányításában, illetve a Parlamentnek valá
alárendeltségét és felelősségét.
E témához kapcsolódva Borics Gyula igazságügyi államtitkár
hangsulyozta: a bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány intézménye a
magyar jogfejlődésben 1945 óta nem létezett. Hozzátette:
bevezetésük feltétele két fontos jogszabály - az
alkotmány, valamint a miniszterek, államtitkárok jogállásáról és
felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény - módosítása . Ennek
lényege, hogy a kormány felelős az államügyek irányításáért, s
felelősséggel tartozik az Országgyülésnek is, mint a népszuverenitás
kifejezőjének és megtestesítőjének. (folyt.köv.)
1989. március 24., péntek 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|