|
|
|
|
Operaház - brit sajtó (2.rész)
|
A The Times szerint a magyar előadás rácáfolt arra a vélekedésre, hogy a Bartók-opera inkább a fülnek, mint a szemnek való. ,,A Magyar Állami Operaház bemutatója azt bizonyította, hogy a darab nagyon is intenzíven színpadi mű. Polgár László és Komlósi Ildikó nemcsak a szöveget tolmácsolja tisztán és erőteljesen, hanem - Mikó András rendezésében - a színészi játék útján új távlatot ad a műnek. Ez a produkció a lélektani részletekre összpontosít,, - írja a The Times. A The Guardian ,,varázslatosnak,, minősíti az opera előadását, kiemelve, hogy ,,Polgár László sziklaszilárd és gyönyörű hangjával fenséges Kékszakállú, nemkülönben csodálatos Judit a színésznőnek is kitűnő Komlósi Ildikó,,. A tánckritikusok egybehangzóan felsőfokú jelzőkkel illetik a ,,Csodálatos mandarin,, új magyar színpadi változatát. ,,Seregi László koreográfiája a történet lényegét alkotó durvaságra összpontosít és ebben rejlik színpadi hatása. A valaha is látottak közül számomra ennek a zeneműnek ez az egyetlen hiteles színpadra állítása,, - írja a Financial Times. Kiemeli Forray Gábor ,,brutális nagyvárosi színpadképét,, , Pongor Ildikónak ,,a karakter mélységeit felszínre hozó lány-ábrázolását,, , Keveházi Gábor ,,mély benyomást keltő,, mandarinját. A The Times szerint ,,Seregi Lászlónak sikerült a mai közönség számára elfogadhatóvá tennie a mai ember számára sem valóságként, sem allegóriaként nem túlságosan hihető két balettet.,, Szintén kiemeli Pongor Ildikó és Keveházi Gábor erőteljes jellemábrázolását. A The Guardian ,,örömteli eseményként,, méltatja a magyar állami operaház vendégjátékát, amelynek során, mint írja ,,a magyar korona három drágakövét mutatták fel a londoni közönségnek,,. Utal a magyar vendégek hibáján kívül túlságosan hosszúra nyúlt szünetekre és hangoztatja: ,,Mindazok, akik türelmesek voltak, az est legizgalmasabb, legfelvillanyozóbb élményének jutalmában részesültek: a ,Csodálatos mandarin, olyan új színpadi változatát láthatták, amely összefüggéseibe helyezte a Bartók-partitura brutalitását, felmutatva egybehangzását a magyar vérmérséklet izzó hevével. Seregi László koreográfiája hozzásegített bennünket a mű cselekményének modern értelmezéséhez és mélyebb megértéséhez,,.+++
1989. március 1., szerda 12:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|