|
|
|
|
Az MSZMP és a szociáldemokrácia
|
(Kármentő Imre) München, 1989. május 1. (SZER, Magyar híradó) - Kommunista vezetők újabban szívesen emlegetik az állítólagos rokonságot pártjuk és a szociáldemokrácia között. A Grósz-féle pártvezetésnek ez a törekvése kapott hangzott azon a nemzetközi konferencián, amelyet április végén bonyolított le a kommunista párt Társadalomtudományi Intézete. A szociáldemokrácia és a nyugati politikai rendszerek címmel megtartott kétnapos eszmecserén az intézet helyettes vezetője azt állította, hogy az MSZMP történelmi folytatója a magyarországi kommunista és szociáldemokrata mozgalomnak. Ugyan talán csak ő tudja, miképpen lehetett a magyar szociáldemokráciának a folytatása az az MSZMP, amelyik mindig is a Magyar Kommunista Pártot, illetve a KMP vallotta történelmi elődjének és előzménynek. Hogy csak egyetlen példát mondjak a pártkongresszusok sorszámozása is ezt mutatja. Azt viszont mindenki tudja, hogy a magyar kommunista és a szociáldemokrata párt 1947-ben nem asszimilálódott egymáshoz, hanem az elődjét mindenesetői felfalta az utóbbit. Az idősebbek még jól emlékeznek rá, hogy az erőszakkal egyesített pártban tűzzel-vassal irtották a szociáldemokrata hagyományokat, sőt nem csak azokat, de sokszor magukat a szociáldemokratákat is, akik közül soknak börtön, internálás, politikai megsemmisülés lett a sorsa. Az MSZMP mind a mai napig nem tagadta meg a proletárdiktatúra elméletét, nem utasította el ünnepélyesen a leninizmust. A belső pártirányítás mindmáig a demokratikus centralizmusnak elkeresztelt diktatórikus rendszerre épült. A vezetőség csak a legutóbbi két-három évben tett némi engedményt az utóbbi tekintetében, elismerve a különféle politikai platformok, párton belüli létezésének szabadságát, de még mindig vonakodik megadni a frakciók létjogát. A pártvezetés többségi csoportja nem hajlandó engedni a reformszárny sürgetésének, nem akar rendkívüli pártkongresszust összehívni. Pedig ez hozhatná meg a tényleges fordulatot afelé, hogy bolsevik jellegű pártból szociáldemokrata jellegűvé váljék az MSZMP, ami egyébként csakugyan nélkülözhetetlen feltétele a valóságos magyar demokrácia létrejöttének és megmaradásának. A (..?) mélységesen őszinte vizsgálata és feltárása helyett a jövőt megalapozó mélyreható változások helyett a Grósz-féle pártvezetés fogcsikorgatva megadott engedményekkel próbálkozik. Kénytelen azonban lépésről-lépésre hátrálni és ez tovább rombolja presztizsét. Ebben a szituációban egyenesen groteszk módon hat Grósz kijelentése: miszerint az MSZMP erkölcsi kötelességének tartja, hogy segítse a feltámadott szociáldemokrata pártot. A szociáldemokraták aligha köszönik meg neki ezt a nagylelkűséget, de ez az ő dolguk. Mindenkire tartozik viszont az a kérdés, miért van szükség Grósz szerint is külön szociáldemokrata pártra, ha egyszer az MSZMP a szociáldemokrata hagyományok folytatója. Bár a mind aktívabban politizáló magyar társadalmat nem tartom naivnak, a magukat szociáldemokratává átfestő kommunisták láttán néha azért szeretnék felkiáltani, vigyázat mázolva! +++
1989. május 1., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|