|
|
|
|
Wörner - előzetes (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. november 21. szerda (MTI-TUD) - Csütörtökön
érkezik Budapestre Manfred Wörner, a NATO főtitkára, s ezzel először
látogat Magyarországra az Atlanti Szövetség első számú
tisztségviselője. A látogatás egyben az első lesz, amelyet a
főtitkár azt követően tesz a Varsói Szerződés valamely országában,
hogy a két katonai szövetséghez tartozó 22 állam Párizsban aláírta
történelmi nyilatkozatát, amelynek értelmében a két szövetség
országai nem tekintik többé ellenségnek egymást, kölcsönösen
kinyilvánítják barátságukat, és új korszakot nyitnak
kapcsolataikban.
Maga a főtitkár az MTI tudósítójának a látogatás alkalmával adott nyilatkozatában - mint jelentettük - hangsúlyozta, hogy baráti kézfogásra érkezik Magyarországra, és úgy gondolja, hogy a már kialakított kötelékek további építésével, a kölcsönös tájékoztatás és eszmecsere elmélyítésével olyan kapcsolat valósulhat meg, amelyet a ,,partnerség a biztonságban,, jellemez.
Manfred Wörner látogatása folytatása annak a magas szintű kapcsolatépítésnek, amelyet az új magyar kormány valósított meg a ma 16 nyugati demokráciát tömörítő, 1949-ben, a hidegháború idején, a szovjet fenyegetéssel szemben létrehozott politikai-katonai szövetséggel. A NATO székhelyén először Jeszenszky Géza külügyminiszter tett látogatást júniusban, majd júliusban Antall József az első olyan miniszterelnök volt, aki egy VSZ-országból látogatta meg a főtitkárt Brüsszelben, és ugyancsak először kereste fel valamely VSZ-ország védelmi minisztere Wörnert Für Lajos személyében a múlt hónap végén.
Ez a kapcsolatépítés abba a folyamatba illeszkedett be, amelynek során - a bécsi tárgyalások végső szakaszának kibontakozásával és a Varsói Szerződés bomlásának gyorsulásával párhuzamosan - tavaly december óta intézményes kapcsolatrendszer alakult ki a NATO és a VSZ-országok között. A jeget tavaly decemberben Sevardnadze szovjet külügyminiszter törte meg a NATO székhelyén tett látogatásával, őt a csehszlovák és a lengyel külügyminiszter követte, ezután került sor az új magyar kormány külügyminiszterének a szövetségben tett vizitjére: ő volt egyébként az első olyan külügyminiszter, aki egy VSZ-országban lezajlott teljesen szabad választás nyomán megalakított demokratikus kormány képviseletében léphetett fel. (folyt.)
1990. november 21., szerda 16:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|