|
|
 |
|
 |
Antall József beszéde -teljes (2.rész)
|
Elégedetten állapítom meg, hogy a rendszerváltozás súlyos
nehézségével küzdő új demokráciák nem vallottak szégyent a közös
európai erőfeszítésben. A tárgyalások folyamán megnyilvánult
kompromisszumkészségük, józan helyzet- és érdekfelismerésük, európai
felelősségérzetük. Ez lehetővé tette, hogy felülemelkedjenek azokon
az ellentéteken, amelyek történelmükben gyökereznek és az előző
rendszer évtizedei során még súlyosabbá váltak. A jövőre nézve
bíztató ez a józanság és együttműködési készség. Ezek meggyőző
érvként szólnak amellett, hogy a demokrácia megteremtése és a
szabadság kivívása nem teremt szükségszerűen új nehézségeket a
nemzetközi kapcsolatok területén.
Azoknak a céloknak a megvalósulása révén, amelyeket Magyarország
a leszerelési tárgyalások során követett, illetve az ez év tavaszán
a Szovjetunióval megkötött csapatkivonási megállapodással
Magyarország rövidesen visszanyeri teljes szuverenitását. Ez az
előfeltétele annak, hogy függetlenségünk teljes birtokában erősítsük
kapcsolatainkat az európai integrációkkal.
Hazánk és az új kelet-közép-európai demokráciák előtt
feladatként áll kapcsolataik és biztonságpolitikájuk
újrafogalmazása. Az eddigi fejlemények azt bizonyítják, hogy nem
szükségszerű az úgynevezett biztonsági vákuum létrejötte e térségben
akkor sem, ha rövid időn belül - szándékainknak megfelelően -
megszűnnek egyes, funkciójukat vesztett sokoldalú szervezetek, mint
például a Varsói Szerződés. Magyarország már számos alkalommal
kifejtette a Varsói Szerződéssel kapcsolatos álláspontját. Örömünkre
szolgál, hogy a szerződés tagállamai között egyetértés van
kialakulóban a katonai szervezet megszüntetéséről. Bízunk abban,
hogy az európai biztonsági folyamatban 1992 tavaszáig létrejönnek a
feltételek a Varsói Szerződés felszámolására.
Elnök Úr
Magyarország számára az Európába visszavezető út első nagy
állomása az volt, amikor hazánk két héttel ezelőtt az Európa Tanács
tagja lett. A belépéssel felgyorsult beilleszkedésünk az európai
politikai, társadalmi és jogi normák rendszerébe. E normák
közvetlenül hatnak a magyar társadalom életének számos területére,
beleértve a gazdaságot, a kultúrát, az egészségügyet, a
környezetvédelmet, továbbá az emberi jogok védelmét. (folyt.)
1990. november 20., kedd 15:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|