|
|
|
|
Bécsi tárgyalások - Gyarmati nyilatkozata (1)
|
Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 1990. november 16. péntek (MTI-tud) - Az európai
katonai biztonságról Bécsben folytatott tárgyalások eredményei
Magyarországnak lehetővé teszik a korábbinál kisebb, de lényegesen
hatékonyabb haderő kialakítását - jelentette ki Gyarmati István
nagykövet, a tárgyalások magyar küldöttségének vezetője. A diplomata
pénteken nyilatkozatot adott az MTI bécsi tudósítójának abból az
alkalomból, hogy a két bécsi fórumon - a haderőcsökkentési, valamint
a bizalom- és biztonságerősítési tanácskozáson - végéhez közeledik a
jövő heti párizsi Európa-csúcsértekezlet előtti szakasz. A nagykövet
elmondta:
- A húsz hónapja kezdődött bécsi tárgyalásokon elkészült, és jövő héten a párizsi csúcstalálkozó elé kerül két, a katonai biztonság tekintetében alapvető jelentőségű okmány: az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés, továbbá az új bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről szóló megállapodás. A Bécsben vasárnap parafálandó szerződés korlátozza a benne résztvevő huszonkét állam fegyverzetének mennyiségét öt, a támadásra leginkább alkalmas hagyományos kategóriában. Eszerint az európai aláíró-államok negyven hónap múlva már csak összesen 40 000 harckocsit, 60 000 páncélos harcjárművet, 40 000 tüzérségi eszközt, 13 600 repülőgépet és 4 000 támadó helikoptert tarthatnak hadrendjükben. A korlátozások egyelőre két országcsoportra bontva érvényesülnek, amelyek között a szerződés számszerű egyenlőséget ír elő. Az országcsoportok létrehozását a szerződés végrehajtásának céljából határozták el, és bár azok összetétele jelenleg azonos a NATO és a Varsói Szerződés tagjaival, maga a szerződés politikailag és jogilag semmilyen kapcsolatot nem feltételez a szövetségi rendszerek és a szerződésben szereplő országcsoportok között. (folyt.)
1990. november 16., péntek 14:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|