|
|
 |
|
 |
Nagy Imre - Izvesztyija
|
Tóth Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. október 17. szerda (MTI-tud.) - Az
Izvesztyija szerdán megkérdőjelezte a Nagy Imre életútjával
kpacsolatban a szovjet, illetve a magyar sajtóban megjelent
híreszteléseknek a valódiságát. A cikk szerzője, B. Rogyionov a
kivégzett magyar miniszterelnökről terjesztett híresztelések kapcsán
óvott a történelmi forrásokkal való felelőtlen játszadozástól. Az
Izvesztyijában megjelent írás szerzője nem csinált titkot abból,
hogy meggyőződése szerint a magyar politikussal kapcsolatos
ellenőrizetlen mendemondák időnkénti újjáélesztésének mind
Magyarországon, mind pedig a Szovjetunióban kifejezetten politikai
tartalma van.
A cikk szerzője - egyetértően idézve a korszak történelmének
magyar kutatóit - arra hívja fel a figyelmet, hogy a ,,történelem
fehér foltjainak,, feltárását a történészeknek, és semmi esetre sem
a politikusoknak kell elvégezniük.
Rogyionov emlékeztetett arra: az 1956-os eseményekben való
részvétele miatt kivégzett, és nemrégiben rehabilitált magyar
politikus nevét először akkor hurcolták meg bizonyos szovjet
történészek, amikor - dokumentumokra hivatkozva - azt állították,
hogy Jekatyerinburgban részt vett az orosz cári család
likvidálásában. E történészeknek eszükbe sem jutott, hogy
meggyőződjenek arról: a Magyarországon oly gyakori név viselője
valóban ,,az,, a Nagy Imre volt-e - írta az Izvesztyija. A szerző
szerint e változat nagyon is jól beleillik azoknak a hazug
koncepcióknak a sorába, amelyek azt akarják elhitetni az oroszokkal,
hogy ,,minden baj okozói a külföldiek,,. Alig ültek el e vita
hullámai, Nagy Imre neve ismét felbukkant, immár nem csupán a
szovjet, hanem a magyar sajtóban is. A magyarországi Szabadság című
lapban az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt volt főtitkára,
Grósz Károly azt állította, hogy dokumentumok tanúsága szerint Nagy
Imre a hírhedt sztálini titkosrendőrség, az NKVD ügynöke volt.
B. Rogyionov mindezek kapcsán hangsúlyozza: a dokumentumok
hitelességét történész szakembereknek kell ellenőrizniök, az ő
munkájukat ugyanis nem helyettesítik a párthatározatok, illetve
parlamenti döntések. Ahhoz azonban, hogy a szovjet, illetve a magyar
szakemberek valóban szakszerűen végezhessék munkájukat, meg kell
nyitni előttük az archívumokat, köztük az egykori NKVD archívumait
is - írta az Izvesztyija. +++
1990. október 17., szerda 19:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|