|
|
|
|
Átadták az M1-es Komárom-Győr közötti szakaszát
|
1990. szeptember 18., kedd - Másfél hónappal az eredetileg
kitűzött határidő előtt, kedden átadták a forgalomnak az M1-es
autópálya Tatabánya-Győr közötti 21 kilométeres szakaszát. A
forgalombahelyezést követően Győrtől-Komáromig autópályán,
Komáromtól-Tatabányáig továbbra is félautópályán közlekedhetnek az
autósok. Az utóbbi szakasz építését az eredeti időpontnak
megfelelően, október 31-én fejezi be a Betonútépítő Vállalat.
Az M1-es építésére még a 70-es évek elején született döntés, az akkori forgalomnagyságnak megfelelően azonban először csak félautópályáról volt szó. A forgalom azonban időközben jelentősen megnőtt, s ugyanakkor ez lett az ország legfontosabb tranzitúja is. A gazdasági visszaesés azonban még sokáig nem tette lehetővé az építkezés befejezését. Végül a balesetveszélyesség nagy mérvű megnövekedése, a bekövetkezett balesetek súlyossága és gyakorisága vezetett oda, hogy a közlekedési tárca tavaly nemzetközi versenytárgyalást írt ki a jobboldali útpálya megépítésének finanszírozására és kivitelezésére. A pályázatot a Betonútépítő Vállalat a Magyar Hitel Bank Rt.-vel közösen, s azzal a feltétellel nyerte el, hogy az összesen 45 kilóméteres szakaszt 13 hónap alatt elkészíti.
Az átadást bejelentő sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy már a jövő hónapban meghirdetik a Győrt elkerülő szakasz kivitelezésére írt pályázatát is, s annak elbírálását követően megkezdik a terület kisajátítását. A megvalósítás csak az anyagi lehetőségektől függ, az azonban bizonyosnak látszik, hogy 1995-ig már az országhatárig autópályán közlekedhetünk.
A közlekedési tárca képviselői arról is beszámoltak, hogy elkészült egy tízéves autópályahálózat-építési programtervezet, amely öt autópálya létrehozását irányozza elő. A program szerint az M1-es, az M5-ös és az M7-es autópályák teljesen, vagyis az országhatárig megépülnének, az M3-as elérné a Tiszát, az M0-ás pedig összekötné az M1-es M7-es, M5-ös és M3-as autópályákat. A nagy kérdés csupán a következő: miből teremthető elő az építéshez - 1990-es árakon számolt - 150 milliárd forint? Mint a tájékoztatón elhangzott az egyik lehetséges válasz a rövidesen a Parlament elé kerülő koncessziós törvény lehet.(MTI)
1990. szeptember 18., kedd 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|