|
|
|
|
A dalai láma beszéde
|
1990. április 27., péntek - A magyországi buddhista egyházak
meghívására hazánkba érkezett dalai láma péntek délután beszédet
mondott Budapesten, a Szent István Bazilikában.
A tibeti buddhizmus vezetőjét az Erdélyben tartózkodó Paskai László bíboros, illetve a más magyarországi egyházak nevében Szepesdi Ervin általános érseki helytartó, esztergomi helynök köszöntötte. A dalai láma életpályáját méltatva Szepesdi Ervin kiemelte, hogy a 31 éve száműzetésben élő tibeti vallási vezető - aki külhonban teremtette újjá a lerombolt tibeti vallási kultúrát - egyik legkiemelkedőbb szószólójává vált az emberi jogoknak. Őszentsége - vallása tanításait követve - világszerte a problémák szeretet általi, békés megoldása mellett száll síkra. Hitvallása szerint szeretettel és hittel megoldhatóak az emberiség nagy problémái mind globális, mind egyéni szinten. Ezért is szeretné, ha az összes vallás összefogna az emberiség valódi értékeinek megismertetése érdekében, hogy a nem hívő emberekkel is megismertethessék a lélek szertetét és békéjét. Ezen tevékenységének elismeréseként a dalai láma tavaly - önkéntes száműzetésének 30. évfordulóján - megkapta a Nobel béke-díjat.
A dalai láma üdvözlésére összesereglett buddhista hívők és érdeklődők sokasága előtt a tibeti buddhizmus feje az emberek belső és külső békéjének egységéről szólott, hangoztatván: minden ember boldogságra törekszik; ennek viszont előfeltétele a béke, éppen ezért mindenkinek a békére is törekednie kell. A béke nem hull az ember ölébe, minden embernek erőfeszítéseket kell tennie annak elérése érdekében. Amikor az emberek szíve tele van haraggal, gyűlölettel, akkor teljesen mindegy, mit beszélnek a békéről, ilyen lelki állapotban a béke nem érhető el. Ahhoz, hogy megteremtsék a tartós világbékét, legelőször is mindenkinek magában kell békességet teremtenie. Ezáltal békés családok és közösségek jöhetnek létre, amire később egy békésebb világ alapozható. A belső béke megteremtésének egyik sarkköve az együttérzés. Ezért a jószívűség a világbéke, és egyben a belső béke, a boldogság legalapvetőbb forrása. A másik sarokkő, amire a világbéke épül: az együttérzés és a szeretet által megvalósított tolerancia. Teljesen természetes dolog, hogy az embereknek különféle nézeteik, elképzeléseik vannak a világról. Éppen ezért a nézetkülönbségek, véleményütközések teljesen mindennaposak, ám, hogy a véleménykülönbségeket áthidalhassuk, toleranciára van szükség. (MTI)
1990. április 27., péntek 18:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|