|
|
 |
|
 |
Horn Gyula beszéde a Nyitott égbolt konferencián
|
1990. április 23., hétfő - A hétfőn Budapesten megkezdődött
Nyitott égbolt konferenciát Horn Gyula, a Magyar Köztársaság
külügyminisztere nyitotta meg. Az alábbiakban közöljük a
külügyminiszter nyitóbeszédének szerkesztett változatát.
x x x
A NATO és a Varsói Szerződés huszonhárom tagállamának
részvételével megnyílt tanácskozás delegátusait üdvözölve a magyar
külügyminiszter röviden összefoglalta az európai biztonságpolitika
legújabb fejleményeit, várható alakulását. Ezzel kapcsolatban
hangoztatta: az Európa középső és keleti részén végbemenő
demokratikus átalakulás óriási lehetőségeket, ritkán adódó
történelmi esélyt kínál ezen államok, illetve az egész földrész
számára is. A biztonságpolitikának most kettős feladata van.
Egyrészt annak garantálása, hogy ezek a változások stabil keretek
között menjenek végbe. Másrészt fontos feladat, hogy új európai
biztonsági struktúra jöjjön létre a két katonai tömb létén alapuló
régi helyett. Szükséges, hogy ezt az új struktúrát, amelynek
földrészünk valamennyi államára ki kell terjednie, az együttműködés
és a biztonság nem katonai tényezőinek előtérbe helyezése
jellemezze. Létrehozásához elengedhetetlen a jelenleg folyó
fegyverzetkorlátozási tárgyalások sikeres lezárása. A hagyományos
fegyveres erők radikális csökkentése, a bizalom- és biztonságerősítő
intézkedések új generációja, illetve a nyitottság jelentős mértékű
növelése teremti meg azt az alapot, amelyre ez az új struktúra épül
majd.
A konferencia jelentőségét méltatva Horn Gyula hangoztatta: a
Nyitott égbolt rendszer fontos szerepet játszhat az új európai
biztonsági rendszer kialakításában. Elengedhetetlennek tartotta,
hogy e szerződés kidolgozásánál is minél következetesebben
érvényesítsék a résztvevők a nemzeti megközelítésmódot.
Emlékeztetett arra, hogy a tanácskozás ottawai és budapesti szakasza
közötti időszak egyelőre nem hozta meg azokat a politikai
döntéseket, amelyek lehetővé tették volna, hogy a végső eredmény
biztos reményében üljenek a tárgyalóasztalhoz Budapesten. Ez azonban
nem azt jelenti, hogy eleve nincs esély a sikerre, hanem azt, hogy
kemény munka áll a küldöttségek előtt. A külügyminiszter ennek
kapcsán leszögezte: a magyar rendezők felkészültek arra, hogy
szükség esetén az eredetileg tervezettnél tovább is biztosítsák a
munkához szükséges feltételeket Budapesten. (MTI)
1990. április 23., hétfő 17:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|