|
|
|
|
Aláírás Budapesten? (2.rész)
|
Némileg vegyesebb eredményt hozott a következő tárgyalási menet. Ottawában találkozott február során a 23 külügyminiszter, hogy áttekintse az egyezmény kidolgozásának állását, s előkészítse a zárószakasznak szánt budapesti, április végi-május elejei tanácskozást. Bizonyos előrehaladást ugyan elértek, például megszövegezték a tárgyalási alapnak tekinthető munkaokmányt, ám kétségtelenül napvilágra kerültek itt nézetkülönbségek, határozott érdekellentétek is.
Ilyen például az ellenőrzést végző légiflottáról folyó vita. A nyugati fél szerint minden tagállam saját gépeivel végezné az ellenőrző repüléseket, a Szovjetunió viszont egy egységes kontingenst szeretne létrehozni. Ugyancsak eltérő a feleknek a repülések számáról, körzeteiről és gyakoriságáról vallott álláspontja. A Szovjetunió ritkább ellenőrzéseket, viszonylag behatároltabb útvonalakat javasol, illetve szűkítené a kontroll során felhasználható technikai apparátust. A nyugati fél viszont érthetően ki akarná aknázni a fejlett műszerpark adta lehetőségeket, s az optikai eszközök mellett számos lézerfelszerelést és más korszerű, COCOM-korlátozás alá eső technológiát kívánna alkalmazni.
Nem jött létre egyezség Ottawában az ellenőrzések során nyert információk felhasználásáról sem. Közzétenni, vagy csupán saját célra felhasználni, esetleg (ilyen például a kompromisszumos magyar indítvány) megosztani az érintett, vagyis az ellenőrzés helyszínéül szolgált országgal - nézőpontok egyelőre meglehetősen távol esnek. Akárcsak a külföldön lévő támaszpontok ügyében: itt a nyugati fél utasítja el azt a moszkvai indítványt, hogy a kontrollrepüléseket ezek fölött is lehetővé kellene tenni.
Látható tehét, hogy nem kevés munka vár még a budapesti konferencia tagjaira, ha a rendelkezésükre álló alig pár hét alatt megnyugtató választ akarnak adni az összes nyitott kérdésre. Vannak, akik a felemás ottawai zárás után bizony elég pesszimistán látják az esélyeket. Ám a magyar diplomácia vezetői mindent megtettek eddig is, s feltett szándékuk jelenleg is, hogy sikerrel záródhasson a küszöbön álló tanácskozás.
Sőt, Budapest nem csupán a ,,Nyitott Égbolt,, egyezmény aláírásának helyszíne akar lenni (a tervek szerint május 12-ikén, a tavalyi Bush-indítvány évfordulóján), hanem felmerült az a terv is, hgoy a magyar főváros adjon otthont az európai biztonsági értekezlet 35 részt vevő állama külügyminisztereinek találkozójához is, amely már idei csúcstalálkozójukhoz jelentene fontos előkészítő fórumot. A felettünk nyitott(abb)á váló égbolt bizonyára kedvező légkört teremthetne e tárgyalások sikeres előreviteléhez is.+++
1990. április 18., szerda 09:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|