|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (31. rész)
|
Több hozzászóló nem lévén, határozathozatal következett. Először
arról a képviselői módosító javaslatról szavaztak, amely
szorgalmazta: az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot terjesszék ki
az aktív korú férjre is. A társadalombiztosítási bizottság
egyetértett ugyan a javaslattal, de 1990-től történő bevezetését nem
támogatta. A kormány pedig azért nem fogadta el, mert nem tartja
elvileg járható útnak, hogy olyan módosítást vezessenek be, amely
összefügg a nyugdíjrendszer általános szabályaival, illetve a saját
jogú nyugdíjrendszer 1991-től tervezett módosításával. Szabó Tamás
javaslatát az Országgyűlés sem fogadta el.
Ezután a törvényjavaslat egészéről szavaztak, azt az
Országgyűlés nagy többséggel elfogadta.
A Parlament késő délután megkezdte az Állami Számvevőszék
szervezeti felépítéséről, létszámáról és éves költségvetéséről szóló
előterjesztés tárgyalását; e napirendi ponthoz dr. Hagelmayer
István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést.
Elmondta: az intézményt negyven évvel ezelőtt azzal a szándékkal
szüntették meg, hogy az állami hatalmat ne korlátozhassa olyan
ellenőrzés, amely zavarta volna azokat, akik nem kívántak
döntéseikbe beleszólást. A Parlament jelentős lépést tett a
jogállamiság felé az intézmény visszaállításával.
A szervezeti felépítésre vonatkozó előterjesztést kiegészítve
elmondta, hogy a tervezéskor osztrák és NSZK-beli példákat követtek.
A javaslat a szervezeti felépítésre két változatot tartalmaz: a
költségvetési bizottság a regionális szerveződést szorgalmazó
inditványát főleg azzal indokolta, hogy ezzel a megoldással
kizárható vagy legalábbis csökkenthető lenne a helyi összefonódás
lehetősége. Az ÁSZ elnöke a továbbiakban ismertette: a számvevőszék
csaknem háromszáz alkalmazottját mintegy ezer pályázó közül
választják ki. A szervezet tagjainak túlnyomó többsége egyetemi, a
többiek más felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A
költségvetés-tervezetben szereplő kétféle összeget magyarázva
elmondta, hogy az állami költségvetés a KNEB megszüntetésének
kiadásait is tartalmazza, s ezért magasabb. Az Állami Számvevőszék
elnöke az előterjesztéshez csatolt határozati javaslat elfogadását
kérte a képviselőktől. (folyt.köv.)
1989. december 18., hétfő 19:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|