|
|
|
|
NSZK: Antall József nyilatkozata 1. rész
|
Bonn, 1989. november 29. szerda (MTI-tud.) - Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a magyar politika távlati céljaként a semleges státust jelölte meg abban a beszélgetésben, amelyet a Die Welt című napilap folytatott vele. A befolyásos újság szerdai számában közölte a beszélgetést. Az MDF elnöke hangsúlyozta: Magyarországnak semmiképpen sem szabad szovjetellenes politikát folytatnia. Ugyanakkor reméli, hogy az országban állomásozó szovjet fegyveres erők a kilencvenes évek első harmadában elhagyják az országot.
- Ez tovább javítaná Moszkvával való viszonyunkat - mondotta. - Az a célunk, hogy olyan jó kapcsolatokat alakítsunk ki a Szovjetunióval, mint Finnország és Ausztria. A Szovjetunió tehát nyugodt lehet, hogy Magyarország soha nem lesz szovjetellenes frontállam. Ha egészen függetlenek és szabadok leszünk, nem lesznek problémáink az orosz néppel és az orosz kultúrával. Ha kezünk szabad lesz, odanyújthatjuk a Szovjetunió népeinek. Mi reálpolitikusok vagyunk. Az MDF elnöke szerint Magyarországnak öt-nyolc évre van szüksége ahhoz, hogy a gazdasági és politikai reformok hatása érezhetővé váljék és pozitív eredményt hozzanak. Ez így lehet, ha az amerikai-szovjet és nyugat-európai-szovjet kapcsolatok olyan jók maradnak, mint amilyenek most, és nem rosszabodnak; ha a Szovjetunióban folytatódik a reformirányzat és Gorbacsov hatalmon marad, és feltéve, hogy a Szovjetunió nehéz gazdasági, szociális és nemzeti problémái nem vezetnek a moszkvai politika eltorzulására: ha tehát a Szovjetunuióban nem kerül sor egy Gorbacsovval szembeni ellenlökésre és ha a többi kelet-európai országban a reformfolyamat tovább halad, nem következik be destabilizáció. Az MDF elnöke megállapította, hogy a német kérdés ma egészen új távlatot kap és elsődleges jelentőségű kérdés lesz Európa számára. Antall József a beszélgetés során, amely ,,Magyarország ellenzéki vezetője szovjetbarát semlegességre törekszik,, címmel jelent meg, belpolitikai kérdésekről szólva elképzelhetőnek tartotta a Magyar Szocialista Párttal való koalíciót. Ennek feltételeként jelölte meg azonban azt, hogy elfogadja a pluralizmust, a demokráciát és az alkotmányt, és hogy valódi parlamenti párttá fejlődik. (folyt.)
1989. november 29., szerda 19:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|