|
|
|
|
A Velencei-tó rendezési terve
|
1989. november 29., szerda - Vita után elvi egyetértés született a Velencei-tó környékének rendezési elképzeléseiről a kormányszintű tárcaközi egyeztető bizottsági ülésen, melyet Lackó László belügyminiszter-helyettes vezetésével szerdán rendeztek a BM Terület- és Településfejlesztési Főcsoportfőnökségén.
A megbeszélésen elhangzott, hogy az 1969-ben jóváhagyott üdülőfejlesztési regionális rendezési terv és az 1971-ben elfogadott 20 évre szóló fejlesztési program végrehajtása jelentős eredményekhez vezetett. A szennyező források mérséklésével, a tervszerű védekezéssel megindult az elmocsarasodott tó rekreációja, javítva ezzel az idegenforgalom körülményeit. Befejeződött a térség vízrendezése és megvalósult a meliorációs program. Számottevően csökkent a mezőgazdasági eredetű szennyeződés. A fejlesztések eredményeként a tóparti és háttér-települések egyidejű lakó-, üdülő- és kiránduló népessége főidényben az 1970. évi 55 ezerről, napjainkra 110 ezerre emelkedett, s 2000-ig várhatóan mintegy 170 ezerre növekszik. Az üdülőkörzet legújabb rendezési terve és hosszú távú fejlesztési programja 1985-ben készült el; a népgazdaság jelenlegi helyzetében azonban az ebben foglalt elképzelések megvalósításának jórésze egyelőre időszerűtlen. Így szükségessé vált egy, a mai társadalmi-gazdasági adottságainknak jobban megfelelő rendezési terv kidolgozása. Mint Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára a tanácskozáson hangsúlyozta; a legjobb megoldás az lenne, ha a jövőben önkormányzati üggyé válnának az építési tilalommal összefüggő kérdések. Okulva a balatoni építési tilalom eredménytelenségéből, nem szabadna központilag építési korlátozásokat elrendelni. Lackó László szükségesnek tartotta az érdekelt minisztériumok, továbbá a Fejér megyei tanácsok közötti mielőbbi konzultációt arról, hogy a helyi önkormányzat a jövőben miképpen kaphatna nagyobb hatáskört, jogkört a Velence-tavi rendezési tervek megvalósításában. A vitában többen utaltak arra: minden érintett szervnek a közös érdekek megkeresésére kell törekednie. Szorgalmazták, hogy az önkormányzatnak is közvetlen haszna származzék az idegenforgalmi bevételekből. Szóltak arról is, hogy a fejlesztési elképzelések megvalósításához háttérként szolgálhat a Velence-tavi Fejlesztési Alap további fönntartása. (MTI)
1989. november 29., szerda 19:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|