|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - Az Országgyűlés novemberi ülésszakának harmadik napján, csütörtökön a képviselők az eredeti napirendtől eltérően személyi kérdések megvitatásával folytatták a munkát.
Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmet arra a korábbi
állásfoglalásra, hogy még ezen ülésszakon döntésre kell jutni az
előző plénumon meg nem választott alkotmánybírák, illetve az Állami
Számvevőszék betöltetlenül hagyott elnökhelyettesi tisztsége
ügyében. Mivel a döntés korábbi meghozatalát az Alkotmánybíróságról
szóló törvény bizonyos részleteinek értelmezési gondjai akadályozták
meg, ezekben az ügyekben időközben a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság, valamint az Alkotmánybíróság megválasztását előkészítő
jelölőbizottság együttesen elvi állásfoglalást hozott, s ezt most
beterjesztették a Parlamentnek. Karvalits Ferenc, az Országgyűlés
jegyzője ismertette az állásfoglalást azokról a szakmai
feltételekről, amelyek a testület tagjainak megválasztásához
szükségesek. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság tagjává nemcsak
az választható meg, akinek a munkaköre ellátásához a jogszabály
kifejezetten előírja az állam- és jogtudományi végzettséget, hanem
az is, aki olyan munkakörben végezte munkáját, amelynek ellátásához
ez a végzettség külön jogszabályi előírás nélkül is szükséges.
Miután a Parlament az elvi állásfoglalást döntő többséggel
elfogadta, Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását
előkészítő jelölőbizottság elnöke ismertette a testületi tagságra
ajánlott személyek névsorát. Eszerint dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi
Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost
javasolta a bizottság jelöltként elfogadni. Jakab Róbertné elmondta,
hogy a jelöltségre ajánlottakat a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság ülésén meghallgatták, s a plenáris ülésen már nincs
lehetőség további javaslatokat tenni. Ezután
Bánffy György (Budapest, 4. vk.) hozzászólásában figyelmeztetett
-------------
arra, hogy a létszámellenőrzés szerint 88 képviselő hiányzik az
ülésteremből, s ennek kellemetlen következménye lehet az abszolút
többséget igénylő választás során. Felhívta a figyelmet arra is,
hogy amennyiben a jelenlegi ülésszakon valami okból nem választanák
meg az Alkotmánybíróság tagjait, akkor a testület 1990. január
1-jével nem tudná megkezdeni munkáját. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 11:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|