|
|
|
|
2. számú gyorshír ------------------
|
Alkotmánybírák megválasztása, adótörvény-vita 1989. november 23., csütörtök - Az elvi állásfoglalás elfogadása után Vona Ferenc, az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztását előkészítő jelölőbizottság elnöke dr. Ádám Antalt, dr. Kilényi Gézát, dr. Solt Pált, dr. Sólyom Lászlót és dr. Zlinszky Jánost ajánlotta jelöltnek a képviselők figyelmébe. Az elnöklő Jakab Róbertné ezután azt ajánlotta, hogy a személyi kérdések közt döntsenek az Állami Számvevőszék elnökhelyettesi posztjának betöltéséről. A jelölésre vonatkozó javaslatot Horváth Lajos, az e célra alakult jelölőbizottság elnöke ismertette. Elmondta, hogy az eredetileg számításba vett hét személy közül dr. Nyikos Lászlóra esett a bizottság választása. A Parlament a jelölési javaslatok elhangzása után egyenként szavazott a jelöltek személyéről. Ennek eredményeként az Országgyűlés mind az Alkotmánybíróság tagjainak, mind az Állami Számvevőszék elnökhelyettesének ajánlott személyeket döntő többséggel elfogadta. A listára került jelölteket a későbbiekben titkos szavazással választják meg. Ezt követően, az eredeti napirendnek megfelelően az adótörvények feletti vitával folytatódott az ülésszak munkája. Békesi László pénzügyminiszter terjesztette be az új adótörvény-javaslatokat: a magánszemélyek jövedelemadójáról, az általános jövedelemadóról, az általános forgalmi adóról, a vállalkozási nyereségadóról, valamint az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatot. A pénzügyminiszter expozéjában elmondta: az előzetes viták során sok javaslat hangzott el, amelyek alapvetően a gyorsabb gazdasági növekedést és az adóterhek csökkentését szorgalmazták. A gazdaság jelenlegi helyzetében azonban nincs lehetőség ilyen adópolitikára, az 1985-ös gazdaságpolitika megismétlése a katasztrofális örökséget okozó gazdasági voluntarizmus folytatása több mint felelőtlenség, gazdasági öngyilkosság lenne. A pénzügyminiszter nem értett egyet azokkal a javaslatokkal sem, hogy 1990-ben maradjon minden a régiben, ne módosítsák az adótörvényeket. Ebben az esetben ugyanis nem javulna a gazdálkodó szféra helyzete, újabb esztendőt veszítenénk el, ami az ország veszteségeit növelné. (MTI)
1989. november 23., csütörtök 10:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|