|
|
|
|
- A népszavazásról - 8. folyt.
|
- Na de nem érv ez amellett mindjárt, hogy ha már egyszer megoldódott két probléma, vagy sokan azt mondják: két és fél probléma megoldódott, akkor érdemes még mindig 200 milliót kiadni egy népszavazásra? - Azt hiszem, érdemes, mert a magyar politikai kultúra eddig alattvalói politikai kultúra volt. Az állampolgárok abban éltek, hogy az atyáskodó állam, ha jól viselik magukat, ajándékokat ad. Kicsit ez a demokratikus átalakulás is így történt. A színfalak mögött tárgyalások folytak és bizonyos demokratikus ajándékokkal ajándékozták meg a magyar nemzetet. Most először történt olyasmi, hogy egy állampolgár érezhette, hogy ő aláírt valamit, nevét és személyi számát adta valamihez, és ezért egy nagyon fontos politikai változás következik be. És a népszavazás ugyanez. Az állampolgárok érezhetik azt, hogy rajtuk múlik a saját és nemzetük sorsa. Ez rendkívül fontos volna a magyar politikai kultúrára nézve, hogy megszünjön ez az alattvalói magatartás, és állampolgárként tudjanak dönteni a magyarok saját maguk és nemzetük sorskérdéseiben. - Ehhez még azt tenném hozzá, hogy tulajdonképpen mi csak kezdeményeztük az aláírást. Szerveztük az aláírásgyűjtést, de ez már a szónak jogi értelmében elidegenedett tőlünk. Tehát mi nem tudnánk tárgyalni már mint szabaddemokraták, nem tudnánk tárgyalni valakivel arról, hogy jó, két kérdés úgy ahogy megoldódott, akkor felejtsük ezt el. Ez egy jogi aktus. Ha 200 ezer, vagy 100 ezernél több aláírással követelik a népszavazást, akkor azé a százegynéhány ezer emberé, akinek érvényes aláírása van. És nincs joga a 100 ezer ember nevében bárkinek is tárgyalni bárkivel, hogy hát akkor most megváltozott a helyzet, módosítsuk. - Na és az ügy anyagi része, a 200 millió? (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|