|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A népszavazásról - 5. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Akik még visszaemlékeznek, nagyon jól tudják, hogy az Országgyűlés ülésszaka előtt másfél héttel, az MSZMP kongresszusán dörgő taps fogadta Nyers Rezső bejelentését, hogy az MSZMP-nek igenis ott kell maradnia a munkahelyeken, hiszen ez az emberi jogoknak az elemi feltétele, hogy a pártok a munkahelyeken ott legyenek, beleszólhassanak a munkahelyi fizetésekbe, és az előremenetelbe. Ehhez képest egyértelműen a népszavazási kezdeményezésnek tulajdoníthatóan az Országgyyűlés ezzel szöges ellentétben döntött. Különösen megdöbbentő volt, hogy az MSZMP - MSZP - kongresszusának határozatát senki sem képviselte az Országgyűlés ülésén. Az MSZP vezető politikusai hallgattak. Pedig ezt a határozatot nem évekkel ezelőtt hozták, hanem másfél héttel a kongresszus előtt. Tehát úgy hiszem, hogy egy ilyen kérdésben, amely előre vitatott, hogy ne legyen továbbra is vitatható, népszavazási legitimációra van szükség. Arra, hogy a nép fellebbezhetetlenül úgy döntsön, hogy a munkahelyeken nem működhetnek pártszervezetek. Ha ez megtörténik, akkor senkinek az eszébe nem fog jutni, hogy esetleg mégiscsak maradjanak ott a még effektíve a a munkahelyeken lévő MSZP-szervezetek. - Ugyanez áll a munkásőrségre - hogy én vegyem át a szót - , tulajdonképpen ugyanezt lehet mondani. A munkásőrség az utolsó pillanatig más megoldás tárgya lett volna, hogy ilyen bonyolultan fejezzem ki magam. Tényleg ezt a sajtóban is lehetett követni, hogy az utolsó hétfőn, az Országgyűlés döntése előtti hétfőn döntötték el azt, hogy jogutód nélkül számolják fel a munkásőrséget. Ez is a népszavazási követelés közvetlen következménye volt, hiszen eredetileg decemberben akartak dönteni egy minisztertanácsi határozattal, ami sokkal alacsonyabb szintű jogszabály lenne. Tehát ugyanez áll a munkásőrségre, amit Péter az imént elmondott, a pártvagyonról pedig esett már szó. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|