|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A népszavazásról - 4. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
- Mielőtt Péter erre részletesen kitérne, én csak egy elemet említek. Hogy túl azon, hogy Spanyolországban adott volt a király és nem kellett egymásnak ugrania különböző politikai erőknek, hogy ki legyen a király, az államfő ügye nem megoldatlan Magyarországon. Tehát az új parlamentig van államfő Magyarországon, Szűrös Mátyás, aki a 46/1-es törvény értelmében - amit most beemeltek az új alkotmányba - lényegében teljes köztársasági elnöki jogkörrel rendelkezik, bizonyos dolgokkal nem, de minden olyan politikai feszültséget meg tud oldani, minden olyan problémát meg tud oldani, amiben egy köztársasági elnök stabilizáló szerepére van szükség. Ez mindenképpen hozzátartozik ahhoz, hogy a valódi probléma most az, hogy nincs igazi, végleges köztársasági elnök. - És azt hiszem, az eddigi működése Szűrös Mátyásnak igencsak megnyugtató volt. Nem akart az ország fejére nőni, hanem azt a funkciót töltötte be, amit pont elvárnánk a köztársasági elnöktől: egy semleges politikusként járt el, s főleg reprezentatív funkciókat töltött be. - Lényegi ellenvetés a népszavazási indítvánnyal szemben, hogy az a négy probléma, amelyben kéritek a népszavazást, már a kiírásakor sem volt igazi probléma, hiszen a megoldás sínén volt és különösen nem probléma ma, amikor a négyből kettő, kettő és fél, sokak szerint már három kérdés letisztázódott. - Szerintem meglehetősen aktuális, és mind a négy kérdés aktuális. Az elsőről nem is kell beszélni. Tehát: az elnökválasztás ne most, hanem majd csak a szabad választások után legyen, talán ez a legaktuálisabb kérdés. A második, hogy kimenjenek-e az MSZP szervezetek a munkahelyekről. Ezt a kérdést különösen az teszi aktuálissá, hogy ez volt az egyik legvitatottabb ügy, mind a nyári tárgyalások alatt, mind az ősz magyar politikájában. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|