|
|
 |
|
 |
Tanácskozás a határon túli magyarság helyzetéről (1. rész)
|
1989. november 9., csütörtök - A Minisztertanács Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégiumának a határon túli magyarság helyzetével foglalkozó albizottsága csütörtöki ülésén helyesléssel vette tudomásul a magyar kormánynak Tőkés László védelmében tett lépését. A testület fontosnak tartja, hogy a nemzetközi fórumokon a kormányzati és nem kormányzati szervezetek emeljék fel szavukat az erdélyi magyarságot ért sérelmekért, mert csak a nemzetközi nyilvánosság akadályozhatja meg a további atrocitásokat. A kérdéssel összefüggésben az ülésen nyomatékkal vetődött fel Doina Cornea és Tőkés László egyidejű jelölése a Béke Nobel-díjra - tájékoztatta a sajtó képviselőit Tabajdi Csaba, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárság vezetője az ülést követően.
A testület tagjai a kisebbségi jogok nemzetközi szabályozásával
kapcsolatban megállapították, hogy ezen a téren az elmúlt
évtizedekben rendkívül kevés előrehaladás történt. Rámutattak:
Magyarországnak a kisebbségi jogok nemzetközi jogi kodifikálásában
jelentős kezdeményező szerepet kell játszania. Fontos annak
felmérése, hogy e kérdés felvetéséhez milyenek a nemzetközi
feltételek, s ahhoz miként viszonyulnak a nagyhatalmak és hazánk
szomszédai. Sajnálattal állapíthatták meg, hogy Európában még mindig
a legérzékenyebb politikai kérdés a nemzeti és etikai kisebbségek
problémája. Magyarország jövőre kívánja megrendezni az európai
kisebbségek nemzetközi konferenciáját, s a magyar diplomácia már
megtette az első, tapogatódzó lépéseket. Rokonszenv, udvarias
fenntartás, a konferencia céljának megkérdőjelezése és nyílt
elutasítása egyaránt tapasztalható. Több ország kormánya jelezte
viszont, hogy a rendezvény, a helsinki konferencia ad hoc
utóeseménye, sajátos informáló fórum lehet.
A konferenciát hazánk több lépcsőben rendezné meg: elsőként egy
szűk körű tudományos szimpóziumnak adna otthont, majd májusban a
nemzetiségi kérdés jogi vonatkozásaiban jártas szakemberek gyűlnének
össze konferenciára. Tabajdi Csaba hangoztatta: nem
propagandisztikus fórumot kívánnak létrehozni az amúgyis
indulatokkal telített kérdéskörben, hanem amennyire lehet,
érzelmektől mentesen, szakszerűen elemezni a problémát. A májusi
konferencia fogadtatásától is függ, hogy mikor és hogyan vonhatók be
a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői a későbbi munkába.
(folyt.köv.)
1989. november 9., csütörtök 18:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|