|
|
 |
|
 |
Megalakult az útalapot ellenőrző bizottság (1. rész)
|
1989. november 6., hétfő - Az érintett társadalmi, szakmai és tudományos szervezetek képviselőiből hétfőn megalakult az útalapot ellenőrző társadalmi bizottság. Az alakuló ülésen - amelyet az M0-ás autópálya-építés csepeli főmérnökségén rendeztek - Kálnoki Kis Sándor közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes tájékoztatta a 16 tagú bizottságot az útalap forrásául szolgáló pénzalapokról, továbbá ismertette a tárca elképzeléseit az alap bővítésének lehetőségeiről. A miniszterhelyettes elöljáróban kifejtette: ma még az útalapot nem lehet valóságos alapnak tekinteni, hiszen ennek egy tetemes része folyamatos ,,kötélhúzás,, révén, azaz költségvetési alkudozások során alakul ki.
Mint ismeretes, az útalap több forrásból tevődik össze:
költségvetési támogatásból, amelynek idei összege 5,2 milliárd
forint, az eladott benzin árából visszatérített literenkénti 2
forintokból, ez az idén várhatóan 2,1 milliárd forint lesz, továbbá
a túlsúlyos járművek után fizetendő úthasználati díjból (150 millió
forint); összesen tehát 7,45 milliárd forint az idei útalap.
A miniszterhelyettes megjegyezte, hogy legalább évi 11 milliárd
forintra lenne szükség az úthálózat további romlásának
megakadályozására, s közölte: a becslések szerint 100 milliárd
forintot igényelne a magyar úthálózat fejlesztési, fenntartási
elmaradásainak pótlása, a mai forgalomnak megfelelő állapot
kialakítása.
Tűrhetetlennek tartotta a bizottság, hogy amíg a költségvetés
évente mintegy 50 milliárd forintnyi tiszta jövedelmhez jut a közúti
közlekedés révén, addig csupán morzsákat juttat vissza az utak
állapotának javítására, az úthálózat fejlesztésére. Tiltakoztak az
ellen is, hogy a költségvetés ,,támogatásnak,, titulálja azt az
összeget, amit az útalapba betesz. A bizottság tagjai egyetértettek
a tárcának azzal a javaslatával, hogy az útalap ne legyen tervalku
kérdése, hanem teljes mértékben automatikusan képződjön az eladott
motorbenzin árának meghatározott részéből. A javaslat szerint az
lenne az indokolt és a méltányos, ha - legalább 1991-től - az útalap
forrása a benzineladásból származó bevételnek mintegy az egynegyede
lenne. Így például 1991-ben - 60 milliárd forintnyi
benzinár-bevétellel számolva - az útalap körülbelül 15 milliárd
forintot tenne ki. (folyt.köv.)
1989. november 6., hétfő 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|