|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Szőcs Géza tapasztalatai - 7. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
- Én azt hiszem, hogy semelyik társadalom nem homogén. Ha arra gondolok, hogy eljött az első viszonylag szabad választásoknak az ideje Magyarországon, és akkor a választásra jogosultaknak megjelenik jó esetben fele, vagy valamivel több mint fele, rossz esetben még fele sem, az első szabad választásokon, akkor ez alátámaszthatja azt, hogy ez a társadalom fásult, hogy ez a társadalom meg van félemlítve, hogy depolitizált, és még sok minden alátámasztható volna ezzel. Másfelől, aki ott volt a százezres nagyságrendű tüntetéseken, és érezte azt az emóciót a tömegben, amely áramkörként járta át azt a sok tízezer, százezer embert is, az egy pillanatig sem hiheti, hogy a társadalom egésze fásult lenne. A társadalom nagy része lehet, hogy egészségtelenül nagy része még mindig bizalmatlan a politikusakkal, a politikával szemben, és talán nincs meg benne sem a felelősségérzet, sem a hozzáértés, hogy megpróbálja sorsát saját maga kezébe venni. De szerintem az is óriási eredmény, hogy ennyi év politikai letargia után a társadalomnak akár csak egyharmada is, vagy közel fele képes politikailag aktívnak lenni, tájékozódni, és részt venni az eseményekben. - Egy másik sokat emlegett közhely: az átmentés kísérlete. Ezt használják kollektíve az egész hatalmi csoportra, a legkülönbözőbb vonatkozásokban: tulajdonreform manipulálása választásokkal kapcsolatban, köztársasági elnök funkciójával kapcsolatban, és így tovább. Hogy a hatalmi csoport keresi a lehetőségeket, hogyan tudná a hatalmát, vagy annak egy részét átmenteni egy új korszakba, új feltételek közé. Másik értelemben az egyéni átmentés, az ejtőernyősök gyakorlatai: hogyan tudnának szépen landolni az új körülmények között olyan emberek, akik eddig a hatalomhoz kötődtek, a hatalmat szolgálták. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|