|
|
|
|
- Szőcs Géza tapasztalatai - 2. folyt.
|
- Az előbb kimondtad azt a két nagy szót, hogy történelmi periódus Magyarország életében. Nyugaton többnyire reformfolyamatnak nevezik, amikor Magyarországról beszélnek, Lengyelországról, adott esetben a Szovjetunióról is. Ami érdekelne, hogy véleményed szerint mi a motorja tulajdonképpen ennek a folyamatnak? Mi az, ami hajtja előre? A társadalom nem aktivizálódott még olyan mértékben, hogy a társadalmi motorra lehetne hivatkozni. Megkockázatatom a magam véleményét: én úgy érzem, hogy az indító erő feltétlenül az volt, ha ezt erőnek lehet nevezni: a párt önbizalmának a széthullása, szétesése, a hatalom önbizalmának a végzetes megingása. És ez indította el, és még ma is jelentős részben ez az egyik erő, ami ezt a folyamatot előre viszi. Mi a te véleményed? - Kétségtelenül egyik tényezője annak az átalakulásnak, ami ott történik most, a párt önbizalomvesztése. Emellett még nagyon sok olyan faktort lehetne megnevezni, amely elképzelhető, hogy részt vesz ennek a folyamatnak a hátterében. Elképzelhető, hogy még nagyon sok hasonló tényezőt meg tudnánk nevezni. Ha nagyon őszinte akarok lenni, azt kell mondanom, hogy nem tudom, hol húzódnak a társadalom tartalékai. Én elhittem azt, amit az ellenzék és az emigráció mondott. Elhittem, hogy ezt a társadalmat depolitizálták apró kis juttatásokkal, konzum-javakkal, konzum-értékekkel megvásárolták. Elhittem azt, hogy ennek a társadalomnak már van veszítenivalója, és ezért nem alkalmas egy forradalmi átalakulás hordozójának lenni. Elhittem, hogy az átlagéletkora már túl öreg ahhoz, hogy egy forradalom országa lehessen, mert vannak ilyen elméletek is, hogy minél kisebb egy országban az átlagéletkor, annál valószínűbb egy forradalmi folyamat létrejötte. Nos, mindezt elhittem másokkal együtt, akiket gondolom, hogy ugyanolyan meglepetésként ért az, hogy a társadalom egy ilyen politikai tetszhalál állapotából képes volt talpra állni, rosszul használtam a múlt időt: képes. Ezekben a pillanatokban áll talpra. (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|