|
|
 |
|
 |
Nyílt levél Csehszlovákia és Magyarország polgáraihoz, valamint a világ közvéleményéhez (OS)
|
1989. augusztus 25., péntek - Huszonegy évvel ezelőtt, 1968.
augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt tagállamának - köztük
Magyarországnak - a csapatai eltiporták a csehszlovák
reformmozgalmat. Kilenc évvel később a Charta 77 mozgalom ismét
kinyilvánította elkötelezettségét a szabadság és a demokrácia
értékei mellett. Ez a példa adott erőt a magyar demokratáknak:
1977-ben 34, 79-ben több száz magyar értelmiségi aláírásával
tiltakozott a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen. Ez az esemény
fontos lépés volt a magyar ellenzék megszerveződésében, mely
elévülhetetlen érdemeket szerzett a mai magyarországi változások
elindításában.
Azóta az államszocialista világrend erőteljesen megbomlott
Lengyelországban, Magyarországon, és magában a Szovjetunióban is, és
történelmi anakronizmusnak tartjuk, hogy az 1968-as bevonulás 21.
évfordulóján 1989. augusztus 21-én, Prágában lezajlott tüntetést a
csehszlovák rendőrség durván szétverte, több száz csehszlovák,
lengyel, olasz és magyar demokratát - köztük Fidesz aktivistákat - a
rendőrség bántalmazott, őrizetbe vett és ellenük eljárást
szándékozik indítani.
Tiltakozunk az emberi jogok, a véleménynyilvánítás és gyülekezés
szabadságának megsértése ellen, követeljük a letartóztatottak
azonnali szabadon bocsátását.
Szabadságot és demokráciát Csehszlovákiának
Budapest, 1989. augusztus 22.
Balassa Péter, Bauer Tamás, Bojtár Endre, Bruszt László, Csoóri
Sándor, Demény Pál, Demszky Gábor, Ember Mária, Endreffy Zoltán,
Eörsi István, Erdélyi Ágnes, Esterházy Péter, Fehér Márta, Göncz
Árpád, Gyenes Judit (Maléter Pál özvegye), Halda Alíz, Hankiss
Ágnes, Haraszti Miklós, Havas Gábor, Hegedűs B. András, Hodosán
Róza, Jeles András, Jeney Zoltán, Kis János, Kis Pintér Imre, Kocsis
Zoltán, Kodolányi Gyula, Konrád György, Kornis Mihály, Kozák Gyula,
Kőszeg Ferenc, Krassó György, Kulin Ferenc, Litván György, Ludassy
Mária, Makk Károly, Magyar Bálint, Mécs Imre, Mészöly Miklós,
Perczel Anna, Pető Iván, Petri György, Pik Katalin, Radnóti Sándor,
Roszik Gábor, Sándor Pál, Sós Vilmos, Szabó Miklós, Szalai Pál,
Szelényi Iván, Szilágyi Ákos, Tamás Gáspár Miklós, Tardos Márton,
Vajda Mihály, Vásárhelyi Miklós, Vezér Erzsébet, Vitányi Iván,
Vitézy László.
A listához csatlakozni lehet a csehszlovák követség előtt. (OS)
1989. augusztus 25., péntek 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|