|
|
|
|
Pártértekezletet tartottak Csepelen (1. rész)
|
1989. június 29., csütörtök - Az MSZMP XXI. kerületi pártértekezletét csütörtökön rendezték a Csepeli Munkásotthonban. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitára.
Tóth Mihály, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára számolt be az április 8-i pártértekezlet óta végzett munkáról. Beszédében hangsúlyozta: a párton belül folytatni, erősíteni kell azokat a reformmozgásokat, amelyek az utóbbi hónapokban erősödtek fel. Beszámolójában kitért a párt életét zavaró jelenségekre. Kritikusan szólt a szélsőséges megnyilvánulásokról, egyaránt bírálta a jobbról és balról érzékelhető egységbontó törekvéseket. Leszögezte: szükség van a párttagság bizalmának visszaszerzésére, a politikai, gazdasági, morális válság okainak felszámolására. Szorgalmazta a helyi, a csepeli közélet tisztaságának megteremtését. A kerületi pártbizottság első titkára a továbbiakban javaslatot tett az MSZMP megújulásával összefüggő pártértekezleti állásfoglalás kialakítására. Az előadói beszédet sokoldalú, kritikus vita követte. A tanácskozáson sok felszólaló fejezte ki aggodalmát a párt egységéért, s erősítette meg elkötelezettségét a reformfolyamatokban való cselekvő részvétele mellett. A vita végén a résztvevők állásfoglalásukban többek között hangsúlyozták: a pártnak minél előbb úrrá kell lennie belső válságán. Szorgalmazták, hogy az MSZMP kongresszusa végezze el az utóbbi négy évtized történelmének hiteles feltárását, elemzését és vonja le a szükséges következtetéseket. Az állásfoglalás kiemeli: a többpártrendszer viszonyait figyelembe véve kell meghatározni az MSZMP jellegét, társadalmi bázisát, új szervezeti és működési rendjét. A csepeli pártértekezlet részvevői megkülönböztetett figyelmet fordítanak a lakóterületi és a munkahelyi szerveződés kérdéseinek tisztázására. A kerületi párttagság nagy része megérti, hogy a többpártrendszer keretében a politikai harc fő színtere a lakóterület, ugyanakkor érzékeli azt is: az üzemekben dolgozó párttagok többsége nem támogatja a munkahelyi pártszervezetek adminisztratív úton való megszüntetését. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 20:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|