|
|
|
|
Kádár János eltávolítása - 1. folyt.
|
A New York Times idézi a Magyar Rádió beszámolóját a 118 tagú Központi Bizottság zárt üléséről. Ez a testület Kádár távollétében meghallgatott egy beszámolót a párt elnökének egyre romló egészségi állapotáról, majd úgy döntött, felmenti Kádárt mind Központi Bizottság-beli, mind pedig pártelnöki megbizatása alól. A határozatot írásban kiküldték Kádárhoz, aki már alighanem számított erre, elvégre - mint a New York Times írja - az igazi nagy csapást már korábban rámérték. Az pedig nem volt mást, mint Nagy Imre márciusi exhumálása. Az utolsó törvényes miniszterelnök meggyilkolásának körülményeit hónapok óta feszegeti a magyar és a nemzetközi sajtó. Márpedig mind az úgynevezett hazaárulási per, mind a szégyenletes végső aktus, az akasztás annak a Kádárnak a nevéhez fűződik, aki kezdetben az 1956-os forradalom és Nagy Imre mellett állt. Ezen kívül Kádár nevével fonódott össze a csődbe ment magyar gazdasági élet, a jelenlegi vezetés legnagyobb problémája. Kádár ugyanakkor - írja a New York Times - érthető módon nem akart és nem volt képes megbarátkozni a politikai fejleményekkel, amelyek egyébként most utódja, Grósz Károly helyzetét is veszélyeztetik. A Központi Bizottság úgy döntött, szeptemberre pártértekezletet hív össze és mint köztudott, pontosan ez az, amit az MSZMP reformszárnya szorgalmaz. A pártértekezlet feladata a stratégiai és a személyi változások eldöntése lesz. A kullisszák mögött folyó hatalmi harcokból bizonyára hamarosan fogalmat alkothat a világ a személyi változások természetéről. Érdemes megjegyezni, hogy 1957 óta mindössze most másodszor kerül sor ilyen értekezletre. Az előző alkalommal a tagság Grósz Károlyt ültette Kádár helyére. Indokolt tehát a nemzetközi figyelem, amely a következő pártértekezlet során minden bizonnyal Magyarország felé fordul. (folyt.)
1989. május 9., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|