|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Árpád kori falu a Mecsek ,,tetején,,
|
![](../img/spacer.gif)
1989. május 4., csütörtök - Árpád kori falu maradványaira bukkantak a régészek a Mecsek ,,tetején,,: a Jakabhegy 600 méter magasságban lévő fennsíkján. Az ezer évvel ezelőtt letelepült közösség kicsiny templomot épített, körülötte temető és egy sor lakóház. Kerámiatöredékek jelzik a hajdan volt falucska helyét. A szakemberek feltételezése szerint 150-200 évig állt a hegyi település, lakóinak az erdő fája, vadja és gyümölcse adott megélhetést.
A Pécs közelében magasodó Jakabhegy arról nevezetes, hogy az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend bölcsője volt: a XIII. században ott született meg a Pálos rend. Bertalan pécsi püspök 1225-ben kolostort és templomot emeltetett, amelyet Jakab apostol tiszteletére szenteltek fel, róla kapta nevét később a hegy. A középkori eredetű épületegyüttest feltárják a régészek. Művészettörténeti jelentősége, hogy ez volt a gótika első megjelenése hazánkban. A gótikus templom feltárásakor egy még régebbi épület maradványaira bukkantak a szakemberek. Kiderült, hogy egy kis falusi templom állt ott. A további kutatás során azután előkerültek a település lakóinak házai és sírjai is. Rejtély volt: miként jutottak vízhez az ott élt emberek, hiszen akkora magasságban már nincsenek források. Megtalálták azt a tavacskát, amelyben összegyűjtötték a rétegvizeket, az esőt és a hólevet, s azt itták. A tóban ma is van víz. (MTI)
1989. május 3., szerda 22:08
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|