|
|
|
|
A környezetvédelemhez európai összefogás kell - Maróthy László Nógrád megyében (1. rész)
|
1989. március 2., csütörtök - Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter csütörtökön Salgótarjánban feladategyeztető tárgyaláson találkozott Nógrád megye vezetőivel. A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a legsürgetőbb tennivaló a megyei ivóvízellátás javítása. Gondot okoz, hogy jóllehet, Nógrád területének mintegy felén nincs vezetékes ivóvíz, a vidék saját víztartalékai kimerültek. Egyetlen lehetőség marad: átvezetni a Duna vizét a megyébe, ezzel megteremtve legalább napi tízezer köbméter vezetékes ivóvíz szolgáltatatásának feltételeit. E beruházás azonban több mint egymilliárd forintba kerül. A minisztérium mindent elkövet, hogy előteremtse az anyagi fedezetet ahhoz, hogy 1990 végére első lépcsőben napi ötezer köbméter vezetékes ivóvíz eljusson a Duna parti szűrésű tartalékaiból Vácon át Rétság térségébe.
A miniszter a továbbiakban elmondotta, hogy a vállalatok által befizetett környezetszennyezési bírságok nem vesznek el a költségvetés labirintusában. Ezekből a bírságokból, valamint költségvetési hozzájárulásból a minisztérium környezet- és vízvédelmi alapot képezett, amelynek összege évente mintegy 800 millió forint. Ezek a pénzek különböző pályázatok révén visszajutnak a vállalatokhoz. Maróthy László szólt arról is, hogy minden erőfeszítés ellenére vontatottan halad a veszélyes hulladékok tárolása, ártalmatlanítása. A minisztérium arra törekszik, hogy folyamatosan minden megye rendelkezzék átmeneti tárolóhelyekkel. Létesítenek égetőműveket is - mint a már épülő dorogi -, de ezek rendkívül drágák. Próbálkoznak hulladékégetéssel olyan üzemekben, amelyekben a technológia ezt egyébként is lehetővé teszi. Hiányoznak az olyan kisebb, lakóterületen, vagy ahhoz közel telepíthető égetőkemencék, amelyek teljes biztonsággal és megbízhatóan hatástalanítanának minden egészségre káros anyagot, gázt. Fogyatékos ennek az iparnak a háttéripara is. A veszélyes hulladékok tárolása, hatástalanítása egyébként nemcsak magyar gond. Utalva a hansági ,,szemétexportra,,, s a miatta kirobbant botrányra, a miniszter elmondotta: szigorú rendelkezés tiltja szemét behozatalát külföldről magyar területre. (folyt. köv.)
1989. március 2., csütörtök 18:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|