|
|
 |
|
 |
KNEB-ülés - Spórolnak az útépítők (1. rész)
|
1989. február 17., péntek - Jó esetben is csak a romlás lassítására elégséges az az összeg, amelyet a tanácsok az úthálózat fejlesztésére, fenntartására fordítanak a VII. ötéves tervben. A költségvetésből erre a célra 22 milliárd forint jut számukra. Jelentős károkat okoz, hogy a tanácsok útfejlesztési elképzeléseiből gyakran hiányzik az előrelátás, a munkálatokat átgondolatlan takarékossági szemlélet vezérli. Az sem ritka, hogy mindenféle műszaki terv nélkül fognak az útépítéshez, illetve - az anyagi források hiányára hivatkozva - olyan munkákat hagynak el, amelyek az útburkolat élettartamát növelnék; például ,,elspórolják,, a vízelvezetést. Erre a megállapításra jutott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteken, az M0-ás autópálya építési főnökségén megtartott kihelyezett ülésén.
Az érintett főhatóságok, vállalatok szakembereinek részvételével
- a szokásoktól eltérően a sajtó nyilvánossága mellett - megtartott
eszmecserén a közlekedési tárca nevében Derzsi András közlekedési,
hírközlési és építésügyi miniszter adott rövid áttekintést. A
közelmúltban hivatalba lépett miniszter mindenekelőtt arra
figyelmeztetett, hogy a költségvetés jelenlegi, maradékelven alapuló
viszonya az útfejlesztéshez konzerválja az úthálozat elmaradott
állapotát. Az utak romlását viszont az egész magyar gazdaság, az
ipar és a mezőgazdaság is megszenvedi. Ezen a területen is
szükségessé vált ezért egy intenzív fenntartási, fejlesztési program
előkészítése, amely szakítana az alkudozásokon alapuló
maradékelvvel, és normatív szabályozásra épülne.
A jelentés vitájában elhangzott: az úthálózat fejlesztésében
hazánk az utolsó pillanatban van, amikor még meg lehetne
akadályozni, hogy olyan feszültségekkel terhes helyzet alakuljon ki,
mint amilyen ma a hírközlésben tapasztalható. Az infrastruktúra
fejlesztése - így az úthálózaté is - előfeltétele a gazdaság
megújulásának, a külföldi működő tőke fokozottabb bevonásának, s a
dinamikusan fejlődő turizmus további sorsa is jórészt ettől függ. Ez
a felismerés szakít a tervezés korábbi koncepciójával, amely úgy
vélte, előbb a termelő ágazatokat kell fejleszteni, az
infrastruktúra pedig - mintegy szükséges rosszként - csak ezután
következik. Az útfejlesztés anyagi forrásainak előteremtéséhez
célszerűnek látszik a külföldi működő tőke bevonása is, például az
autópályák kiépítésére. A külföldi befektetők ennek fejében
koncessziót kaphatnának az autópálya használati-díjakra.
(folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 16:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|