|
|
|
|
Áprilisra összehívták a KISZ XII. kongresszusát (2. rész)
|
A KISZ költségvetése most 425 millió forintot irányoz elő a fővárosi és megyei bizottságok támogatására, 100 milliót országos célu feladatokra - ebben 20 millió a kongresszusi alap -, 84 millió forintot szán a központi bizottság költségeire, 55 millió forint jut az uttörő szövetségnek és 90 millió forintot tervez tartaléknak. A költségvetési javaslathoz hozzászólók közül többen kételyeiket fejezték ki, hogy ez a pénz elegendő-e a müködéshez, a fennmaradáshoz. Volt, aki azt javasolta, hogy a 754 millió forint végösszegü ,,optimista,, változat mellett készüljön egy ,,pesszimista,,, a legrosszabb bekövetkezésére is számító variáció. Mások azt szorgalmazták, hogy a megyék költségvetési támogatását növeljék, de akadtak olyanok is, akik inkább a tartalékalap bővítését javasolták a megyei apparátusok támogatása helyett. Jónéhány felszólaló tételesen, számszerű adatokkal alátámasztva fejtette ki, milyen húsba és zsebbe vágó lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy a felosztott költségvetési támogatás a helyi szinteken, akárcsak a fennmaradáshoz is elegendő legyen. A vitában szót kért Nagy Imre, a KISZ KB első titkára is hangsúlyozva: ilyen drasztikus állami költségvetési támogatáscsökkentés mellett minden pénzügyi döntés fájdalmas. A KISZ egyik legfontosabb kérdése azonban az, hogy a költségvetés felosztását a jelenlegi vagy pedig a kongresszus után kialakuló struktura alapján hajtja-e végre. Javasolta: adják meg a megyei KISZ bizottságoknak azt a jogot, hogy maguk döntsenek melyik létesítményüktől válnak meg, milyen mértékben csökkentik apparátusukat, az ifjusági szövetség eddigi területi tevékenységei közül melyekről mondanak le, mennyi pénzt fordítanak a politikai feladatokra és mennyit tartalékolnak a váratlan helyzetek megoldására. A KISZ szervek és intézmények, valamint az Uttörők Szövetsége költségvetésének megszavazásakor némi bonyodalom támadt. Először ugyanis arról a két javaslatról döntöttek, hogy a megyei szervek költségvetési támogatását vagy pedig a tartalékalapot növeljék. Harmadszorra sikerült dönteni: egy szavazattal ugyan, de a tartalékalap növelését támogatók győztek. (folyt.köv.)
1989. január 13., péntek 18:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"(NŐI HANG) A Mai Nap most végetért adásában, pénteken, aztj mondták, a magyar kormány tervezi, hogy a továbbiakban vagy későbbiekben nem szól bele a római katolikus főpapok véleményezésébe, tehát nem szükséges az előzetes hozzájárulása. Én pedig tegnap este néztem a Hírháttér című műsort, amelyben Sarkani Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese éppen azt nyilatkozta, hogy az állam szuverenitásának védelmében ezt az intézményt, mint beleszólást, továbbra is fenntartják, mert az államnak érdeke, hogy olyan legyen a főpap, aki nem fenyegeti az állami szuverenitást. Úgyhogy jó lenne, hogyha ezt az Önök kijelentése és az ő beszéde közti ellentmondást valahogy ellenőriznék. Mert éppen úgy néz ki, hogy továbbra is ellenőrizni akarják a főpapokat."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Az MSZMP április 8-ra több – egyebek közt több ellenzéki szervezetnek is meghívót küldött – egy a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartott rendezvényére. A meghívás elfogadásáról az EKA-ba tömörült ellenzéki pártok április 7.-én éjfélig tartó vitát folytattak. Ebben a Kisgazdapárt részéről rajtam kívül Prepeliczay István és Böröcz István vettek részt. Jellemző az elnyúló megbeszélésre, hogy az emlékeztető több mint 15 oldalas.
D9, az EKA nyilatkozata MSZP-vel való tárgyalási hajlandóságról
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|